Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 9. szám - Horváth Miklós: A győri evangélikus egyházközség oktatásügye a 16-18. században
321 'György deákok is elestek. (Deákoknak hívták ebben az időben az iskolát végzett, tanult embereket.) 1584-től 1586-ig Ammon András volt a német katonák iskolájának tanítója, ez prédikált is, az ev. vallású báró Teuffel András győri főkapitány 1586-ban lelkésszé avatás végett kiküldte őt Wittenbergbe. A 16. század végén már a magyarok közt is sok ev. volt, mert magyar lelkészt, Sibolti Demetert, a Felsődunamellék püspökét hívták 1586 körül Győrbe Semptéről. 1586 február havában jött a győri ev. iskolába tanulni Szenczi Molnár Albert, a későbbi hírneves tudós és zsoltárfordító, mert mint naplójában írta, Sibolti atyjának komája volt és neki gyakorta segédséggel lőtt. Az ev. vallás megerősödését megakasztotta 1594-ben Győrnek a törökök által való elfoglalása, a visszafoglalás után pedig a megindult ellenreformáció. Ennek ellenséges működését a győriek is hamar megérezték és megkezdődött a gyülekezetre az üldöztetéseknek és szenvedéseknek majdnem 200 évig tartó korszaka. Az ev. vallásnak Győrött való szabadgyakorlatáért évtizedeken át a magyar ev. katonák, egyik aláírásuk szerint: „az győri lovas és gyalog vitézlő magyar sereg, kik az Augustana confession vagyunk“, küzdöttek és fáradoztak mély hitből fakadó, csüggedni nem tudó kitartással és új meg új kérvényekkel könyörögtek az ország nádoraihoz, a királyokhoz és az országgyűlésekhez, hogy engedjék be Győrbe az evang. prédikátort. Az országgyűlések is Győrnek, mint végvárnak adtak szabad vallásgyakorlatot. Mátyás főherceg a protestantizmus megsemmisítésére célzó törekvésben egyetértett bátyjával, Rudolf királlyal és csak az uralkodóház létérdeke mérsékelte őt olykor eljárásában. A győri evangélikusoknak is többízben megtiltotta, hogy lelkészt tarthassanak. Molard János komáromi főkapitányt 1601 november 20-án kelt parancsában emlékeztette arra Mátyás főherceg, hogy Rudolf király kijelentette, hogy sem Komáromban, sem Győrött, sem Érsekújvárban nem akarja tűrni a nem kát. vallásgyakorlatot. Győrött is visszafoglalása óta ev. vallásgyakorlat van és Kis Farkas állásából való kitevéssel járó kegyvesztésre fog jutni. Kis Starsics Farkas 1601-ben Győrött főkapitányhelyettes volt, buzgó protestáns, pártfogása alatt az ev. vallásgyakorlat újra megindult. Sajnos, 1602 április havában meghalt és védelem nélkül maradtak a győriek. Végrendeletében 2000 forintot hagyott a prot. tanuló ifjúságnak. A győri káptalani felavatási jegyzőkönyv 1602-ben említi a seregiskolát, amely tehát újra működött. A következő években vagy Mátyás főherceg vagy Peske Márton győri kát. püspök megszüntette az ev. szabad vallásgyakorlatot Győrött. 1606 augusztus 12-én pedig Mátyás főherceg a győri magyar lovas és gyalog katonasághoz intézett parancsával kitiltotta a bécsi béketárgyalások után Győrbe hívott magyar prédikátort. Az 1606. évi bécsi békének 1. cikke és az 1608. évi ország- gyűlésen hozott koronázás előtti törvény kimondotta ugyan, hogy a vallásgyakorlata a magyar katonának az ország véghelyein a maguk vallása szerint szabad legyen, hiába akartak azonban e törvény alapján az ev. katonák újra prédikátort behozni Győrbe, eltávolították a várból. Náprágyi Demeter győri püspök és a győri káptalan, mely-
