Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 9. szám - Horváth Miklós: A győri evangélikus egyházközség oktatásügye a 16-18. században
320 ménységével kelhet versenyre“. Ez pedig a Montessori által adott „egyforma erők“ esetén lehetséges. A versenyhez hozzátartozik annak sikeres vagy sikertelen volta is. Mások a siker és mások a sikertelenség lelki következményei. Az előbbi vidámít, sarkal újabb tettre, versenyre, az utóbbi lehangol, elcsüggeszt. A sikeres verseny újabb versenyre sarkal erősebb ellenféllel és így könnyen a megerőltetés felé vihet. A nemes és nem a megerőltetés felé hajló verseny a nevelésnek kétségtelen jó segítőeszköze. Alkalmazzuk is, amikor arra alkalom nyílik. A győri evangélikus egyházközség oktatásügye a 16—18. században. Irta : Horváth Miklós ny. városi levéltáros. Az Evangélikus Népiskolának f. évi jan. havi számában jelent meg Benedek Vince ny. igazgatónak értékes cikke a győri evang. egyház oktatásügyéről az ősmultban. A cikknek elolvasása után azt kellett megállapítanom, hogy a címben beígért ősmult helyett csak a türelmi rendelet után elmúlt másfélszáz esztendőnek oktatásügyét, tanítóit ismertette. Ez indított engem arra, hogy megkíséreljem a győri ev. iskola ősmultjára, vagyis a 16. század közepétől 1749-ig terjedő időszakra eddig ismeretessé lett adatokat összefoglalni és a szerkesztő úrnak remélhető engedélyével e lapnak olvasóival megismertetni, hogy a győri ev. iskola iránt való érdeklődésük kielégítést nyerhessen. Az evang. vallás tanai a 16. század közepén gyorsan terjedtek el Győrött a polgárság és katonaság körében. Első terjesztői közt tanító is volt: a pápai ev. iskolának rektora, talán Gizdavith Péter, jött 1544-ben husvét előtt Győrbe és itt a szentek tisztelete, a papi rendek és méltóságok ellen prédikált. 1555—1560 közt pedig a híres Huszár Gál magyaróvári lelkész prédikált többször Győrött a győri várőrség tisztjeinek meghívására. Nemcsak magyar, hanem német nyelven is folyt az ev. igehirdetés. Győr a török támadásokkal szemben fontos végvár lett, ezért az uralkodók sok német zsoldos katonát helyeztek a várba, ezeknek a 16. század második felében már ev. lelkészeik, u. n. seregpapjaik és tanítóik voltak. A 16. században és a 17. század első felében a győri ev. lelkészek és tanítók tulajdonkép a vár ev. katonáinak voltak a seregpapjai és tanítói. Kecskeméti Szana Máté 1611-ben írt végrendeletében a győri nemes vitézlő sereg lölkipásztorának nevezte magát. A német katonák közt sok családos ember volt. Minthogy az eddigi győri iskola, az úgynevezett káptalani iskola, róm. kát. volt, ezért a német katonák ev. seregiskolát állítottak fel gyermekeik számára, ahová a polgárok gyermekei is eljárhattak. Az iskola tanítói és idősebb tanulói harcokban is résztvettek, 1577 augusztus havában Nyúlfalu környékén Ali fehérvári béggel vívott szerencsétlen csatában a győri prédikátor iskolájából Lukács, Kálmán, Márton és
