Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 7. szám - Tállyai István: Wimmer Gottlieb. Ágoston

249 tudatosság és tervszerűség nyilvánul meg. Ezzel szemben Lin- dénél a nevelő személyisége a legfontosabb, az az ideál, amellyel a növendéknek együtt kell éreznie. A nevelőhatás annál eredmé­nyesebb, minél inkább személyiség a nevelő. Az elsorolt pontok­hoz még hozzávehetjük azt is végül 5. hogy Schneller elmélete legalábbis körvonalaiban, alapjaiban időben is előbb keletkezett, mint Lindéé. Maga Schneller írja, hogy »Már régen hirdettem — irodalmi úton még a 80-as években — a személyiség elvét éspedig mint a nevelés és oktatás egészére minden ízében kiható elvet«,56 Linde elmélete pedig 1897-ben látott napvilágot, amikor Schnel­lere már meg volt, ha a maga teljes egészében még nem is publi­kálta to tt. (Folyt, köv.) Wimmer Gottlieb, Ágoston a felsőlövői evangélikus tanintézetek alapítója. Irta: Tállyai István. (Folytatás) Wimmer tehát Modorba ment. Mellette volt azonban a lövői hívek többségének szeretete. Deputáció ment deputáció után. Már két hét múlva sürgették az esperest is, hogy intézkedjék a papvá­lasztási gyűlésről, mert ismét Wimmert akarják megválasztani. A visszahívás nem ment oly simán. Szorgalmazták a kerületnél is, a nádornál is, végre 1835. október havában sikerült ismét visszahozni őt ^Lövőre. »Ott tolongott — mondja dr. Magyar — a hívek apraja, nagyja, örömkönnyeik, forró csókjaik, az utakat borító virágok megható bizonyítékai voltak rajongó szeré­té tűknek.«**) Előzőleg írta: »Szavamat adom nektek, hogy amíg élek, a tiétek vagyok s soha el nem hagylak benneteket; veletek akarok élni, halni s csak az Isten kétségbevonhatatlan akarata változtat­hatná meg ez ígéretet.« S Wimmer megtartotta szavát. Teljesen híveinek élt. Nem­csak vezetőjük s oktatójuk volt, de önzetlenül nekik áldozta min­den idejét. Azonban, nemcsak vigasztalta őket bánat közepette, de korholta és fenyítette is őket, ha a szükség magával hozta. Nagy, kitűnő hitszónok volt s mint ilyen egyaránt tudott hatni a nép egyszerű fiaira és az intelligenciára. Reformálta az egyházi éneket, énekkart és trombitás zenekart alapított. A bibliát és énekes­könyvet Kőszegen a Reichard-féle nyomdában nyomatta és áru­sította. (A Reichard Károly-féle nyomda 1836-ban Kőszegen ala­kult. Innen tétetett át Sopronba 1854-ben, ahol 1883-ban Litfass Károly vette meg, majd pedig 1897-ben Röttig Gusztáv. (L. erre vonatkozólag: Chernél: Kőszeg jelene és múltja. Német kiadás: I. kötet 97 old. és Oedenburger Zeitung. 1937. jubileumi szám 10. oldal.) Wimmer 10 év alatt eladott 60 ezer bibliát és 70 ezer újtestamentumot. Más vallásos iratot is írt és terjesztett. Később szólunk majd nagy irodalmi működéséről, amely nemcsak vallási volt, de tudományos is, különösen földrajzi. írt agendát, biblia­történetet, egyháztörténetet, imakönyvet. Egyháztörténetéből több

Next

/
Oldalképek
Tartalom