Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 5. szám - Simon Lajos: Az osztatlan evang. elemi népiskola hit- és erkölcstani tananyagának részletes beosztása
179 kell ez az írás, hogy a jellem érdekében, vagyis az igazságért való harc érdekében világos kifejezéseket gyűjtsön ez irányban. De kell azért is, hogy lássa az életet jellem szempontjából és lássa önmagát. Ugyanis a margónak az a rendeltetése, hogy a mondatoknak megfelelően odaírjuk : társam hazugsága, társam jó-cselekedete, felnőtt gorombasága, én kötelességmulasztásom stb. Idejönnek a tantárgyak tanításával kapcsolatos jellemképzést szolgáló mondatok is, s ilyenkor a margóra az jön : vallás, történet, földrajz stb. Évvégén pirossal húzzuk alá az örömszerzéseket a margón, kékkel a bánatszerzéseket. Az önmaga cselekedeteihez x-et is tesz a gyermek. Már az évközi nézegetéseknél is kitűnik, hogy a legtöbb hibája mely vonásokból adódik ki. A füzet második részébe („Már azt is tudom felírásul olyan mondatokat írunk, amelyek gyakorlati és örömet adó ismeretet rögzítenek meg. Arra gondoljunk, mikor egy-egy tanítás után nagy öröm száll gyermekeink leikébe, hogy valami érdekes, akár ügyességi ismeret birtokába jutottak. Az ilyen mondatoknak önérzetetadó, lelki életet ébrentartó és továbblendítő szerepe van. A „Tükör-füzet“ használatával nagyon összefügg a kötelességteljesítés, pontosság kérdése. Ha a füzettel jellembeli eredményt érek el, a a tanulási kötelességek is szépen folynak. Nagyon sírtak már gyermekeim azért, hogy be ne kelljen írni a kötelességmulasztást. Nem egyszerűen úgy kell beírni az egyéni beírásnál, hogy : ma nem tudtam a számtant, hanem : a számtantanulási kötelesség elmulasztásával ma megszomorítottam a tanítómat. Ez eszméltetőbb, szuggesztív erejű mondat. A szófogadatlanság is természetesen belejön. Kétszeri ismétlődés után a margón a szülőnek alá kell írni. Szülői értekezleten is nagy segítségek ezek a füzetek, s ott ellenőriztethetem az aláírásokat is. (Folytatása következik.) Az osztatlan evang. elemi népiskola hit- es erkölcstani tananyagának részletes beosztása. Irta : Simon Lajos, Hács. (Folytatás.) 12. félóra. A II. hitágazat. Jézus Krisztus. Mi a megváltás? Egy kis történetet mondok nektek. A török világban történt, hogy egy magyar vitéz török fogságba került. A török basa a legsötétebb börtönbe záratta a szegény magyar rabot és megparancsolta az őröknek, hogy a magyar vitézre naponként 25 botot verjenek. Már a nehéz bilincs is sok fájdalmat okozott neki, hát még a sok botbüntetés ! Megtudta ezt a vitéz felesége, hogy férje mennyit szenved a börtönben, azért elment a török basához könyörögni. De hiába! Azt mondta a török basa, hogy csak akkor ereszti szabadon a íabot, ha felesége annyi aranyat hoz érte, amennyit a rab a bilincsével együtt nyom. A feleség eladta mindenét: házát, földjét, ruháit, gyöngyeit, csakhogy lefizethesse a váltságdíjat. Mikor mindenét eladta a jó asszony, elment újra a basához. Rátették az egyik oldalára a mérlegnek a szegény rabot, a másikra a sok aranyat. Éppen hogy teilet. így kiszabadult a magyar vitéz a fogságból, amelyben négy évig szenvedett. Mikor hazaértek, azt mondta a vitéz a feleségének:
