Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 11. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
399 vonatkozó egyházi és állami rendelkezések keretei között az iskolai bizottság állapítja meg.“ A 9. pont eredeti szövege a felvett tankötelesek számát tantermenként 80-ban rögzítette, mint aminél a szám több nem lehet. A módosító javaslat alapján ez a szám így nyert új megállapítást : „A felvett tankötelesek száma lehetőleg ne legyen több tantermenként 60-nál, de nem lehet több 80-nál.“ A 15. f) pont így nyert új fogalmazást: „Pünkösdkor a két ünnepnappal együtt 3 nap.“ A 15, i) pontjának eredeti szövege ez : „Egyéb kisebb szünet évről-évre ismétlődő s helyi viszonyok által megokolt mezőgazda- sági vagy hasonló természetű okból (szüret, tengeritörés, országos- vásár stb.) csak abban az esetben adható, ha az iskola törvényesen, az iskolai bizottság részére a Vkm. 130.700/1922. Vili. a. sz. rendeleté 46. §-a 1., illetőleg 2. bekezdésében biztosított munkanapengedmény levonásával megállapított munkanapok számának elérését nem gátolja.“ Arra való tekintettel a Vkm. 540-05-128/1931. sz. rendelete az iskolaszék részére csak 3 munkanapengedményt biztosít, valamint arra, hogy az 1896/1937. ein. sz. Vkm. rendelet a tanév befejezését június 14-ben állapítja meg, tehát a korábbi hasonlótárgyú rendeletnél jóval korábban s a tanév elejét ezzel szemben csak 5 nappal korábban állapítja meg, így tehát itt is munkanapveszteség állt elő s így évi 220, illetőleg 188 munkanap a mindennapi s 58 félnap a továbbképző iskolában csak a legnagyobb nehézséggel érhető el, a szabályrendelet készítője a munkanapok számának kikapcsolásával a tanév kezdetét és végét 1896/1937. ein. sz. Vkm. rendelet alapján javasolja megállapítani s ilyen értelemben a 15. i) pont új fogalmazását a következőkben terjeszti a szabályrendeletet alkotó bizottság elé: ,,i) Egyéb kisebb szünet évről-évre ismétlődő s a helyi viszonyok által megokolt mezőgazdasági vagy hasonló természetű okból (szüret, tengeritörés, országosvásár stb.) adható.“ A 15. pont utolsó bekezdése ilyen alakban nyert új fogalmazást: „Az a), c), g) alatt fölsorolt szüneteket évről-évre meg kell tartani. Az i) pont alatti esetleges 1 napi szünetet az igazgató (vezető tanító), 1 napnál hosszabb szünetet a tanítótestület javaslatára az iskolai bizottság (annak elnöke) adja.“ A 17. pont ilyen fogalmazást nyer: Az iskolába járó növendékeknek egyenként, vagy összesen, nem nevelési célokból kirendelése, a temetéseket sem véve ki, tilos és csak egyházi vagy iskolai ünnepélykor vagy más kegyeletes célokból engedhető meg az iskolai bizottsági elnök tudtával.“ A „beleegyezésével“ szót törölni kívánja a szerkesztő, de a „tudtával“ megjelölés mégis kívánatos, hogy szükség esetén együtt viseljék a felelősséget.
