Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Könyvismertetés
369 Mi még csak a származástanra vonatkozólag akarjuk a következő megjegyzésüket. Tudjuk, hogy a szerzett tulajdonságok öröklése problemátikus. De ez nem szólhat a származástan ellen, amelyet a paleontológia, az összehasonlító anatómia és fejlődéstan a legteljesebb mértékben bizonyít. A ható erőket azonban nem ismerjük; az eddig felismert ható erők e problémát, a hogyant ? csak részben oldják meg. A fajok eredetének kezdetén kell, hogy legyen egy irányító erő, amely az egész felé irányul, mint Driesch mondja, mert az alakképződés, alkalmazkodás s sok hasonló kérdés csak így érthető meg. Szabó tartalmas könyvét ajánljuk tanulmányozásra. Tállyai István. „Nemzetes Seregély István Oskola-tanittó bejegyzései a Nemes Mentseli Evangy. Sz. Gyülekezetnek Oskolai Jegyzőkönyvébe“. Szemelvény Szász András községmonografiai munkájából. 1811-ből. „Kegyes Olvasó! Nem a ditsekedés, sem a hírnek s névnek vadászása készt engem, hogy ezen egynéhány sorokat itten előre botsáttom: hanem tsupán a maradéknak tudományul leendő megtartása; és különösben ezen Ttts s Tisztelendő zalai Seniorátusnak bölts gondoskodása és parantsolatja. Mert minekutána ezen T. S. T. Seniorátus arról jó előre gondoskodott volna, hogy kebelében lévő minden egyes ekklésiák, egy olly Oskolai Jegyző Könyvet szerezzenek, a melyben minden Esztendőnként, az Oskola Tanittók, Tanétványaiknak neveiket pontosban bé iktathassák s fel jegyezhessék: tehát ezen tekéntetből (a mit sajnossan kell ugyan emíéttenem) mivel ez nálunk is mind ez ideig el mulasztatott; de vevén a Ttts s Tisztelendő Seniorátusnak utasítását Sz. Gyülekezetünk kész volt tüstént ezen Könyvetskét bé szerezni és engemet a végett meg szóllétani, hogy nem tsak a mostani, de az eddig volt Tanítványaimnak neveiket ide bé vezetném, s fel jegyezném. Szereztetett ezen Könyvetske 1811 Esztendőben Ngs Botskai Mihály Curator Ur által; de aSz: Ekklésiának költségén; és nékem kezem alá adattatott, ollyan utaséttással: hogy változáson esvén ez a Sz: Ekklésia gondviselése alá vissza botsássam, hogy a ki viszont a hivatalba engem követő Szolga Társamnak keze alá fogja újra által adni. En pedig, kivánvok, mind az eddig volt Kedves Tanétványa- imnak mind ez ez után leendőknek is a felséges Ur Istentől a Lelkiekben gazdag gyarapodást és e földi élet után, a mennyekben örök boldogulást.“