Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Könyvismertetés
367 Első generáció : sárga gömbölyű. Ezek egyesülése a második generáció, mely így válik szét: 9 sárga gömbölyű, 3 zöld gömbölyű, 3 sárga szögletes, 1 zöld szögletes magvúra. A fenti kétféle tulajdonság mellett a következő kombinációk lehetnek : 1. 2. 3. A = a mag gömbölyűsége a = a mag szögletessége Lehetséges 16 kombináció : AABB 5. A A b B 9. A A b B 6. A A b b 10. a A B B 7. a A b B 11. 4. a A B B 8. a A B B B = sárga színe b = zöld színe. 12. A B B A b B a B B b B a a a a a a 13. a 14. a 15. a 16. a a b b A genotípusok száma, mint láttuk 16. Ezek adják a fenti 4 fenotipust. Az azonos fenotipusok azonban nem azonos genotipusúak. Lehet már most a genotípust meghatározni s az AAbb és aaBB homozigóta kombináció tanúsítja, hogy keresztezéssel új alakok hozhatók létre. A genotípus ily célra való megválogatásának nagy gyakorlati értéke van. A Mendel-féle törvényeket folytatva, szólni lehetne a dihibridek harmadik ivadékáról, a trihibrid keresztezésről, de ez már messze vezetne. Szerző mindezt behatóan tárgyalja, továbbá a Mendel- kisértések számviszonyait, majd áttér az öröklés sejttani alapjára. Már szóltunk a kromoszómákról. Ezek a sejtmagban foglalnak helyet. Hosszabb, rövidebb fonaldarabok, A test minden sejtjében vannak kromoszómák s nemcsak az ivarsejtekben. A sejt osztódását mindig megelőzi a sejtmag osztódása. Az osztódás legfontosabb formája, amikor a kromoszomaállománya olyképpen osztódik szét a két leánysejt között, hogy mindkettő egyforma mennyiségű kromoszómát kap. Ekvációs osztódás, ha a két leánysejtmag külön-külön annyi kromoszómát kap, mint az anyasejté ; redukciós, ha külön- külön csak félannyi kromoszómával rendelkeznek. Sejtegyesülés fordul elő a két ivarsejt egyesülésénél. A szerves lények petesejtjei rendszerint egy milliméter század- és ezredrészei. A madarak sárgája, ami megfelel a petesejtnek, azonban pl. a struc- tojásnál 12 cm. A zigétában a him- és nősejt egyesül. A kromoszómák különböző alakúak s a kromoszomok gyűjteménye a sejtmagban kétszer fordul elő (diploid). Kivételt képeznek a nemisejtek, ahol egyszer van meg (haploid) mindegyik kromoszóma. Mindegyik — úgy a nő, mint a férfi — ivarsejtben a kromoszómatartalom azonos. A zigótában úgy a him-, mint a nőivarsejt kromoszómái egyesülnek és a szétválás, illetve osztódás után mindegyik sejtmagban egyenlő számú apai és anyai kromoszómák kerülnek, tehát diploidák lesznek. Ha a zigóta, a megtermékenyített petesejt teljesen szétválik, két azonos típusú sejt keletkezik, egypetés ikrek keletkeznek, akik azonos kromoszomatartalmuknál fogva azonos tulajdonságokkal is birnak. A két petéjű ikreknél ez nincs így, külön neműek is lehetnek. Tulajdonképpen egyszerre született két testvér. Szabó behatóan tárgyalja a kromoszómákat, tagulusukat stb. Egy kromoszóma is nagyon komplikált jelenség s több része van, azután minden állat- és növény-
