Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
349 zaton első díjat, Zürichben oklevelet Budapesten bronzérmet nyert. Sopron vármegyének soproni kerülete a Deák-téri evang. népiskolában tanulságos és gazdag tanszerkiállítást rendezett, melyen a soproni evang. kartársak nemcsak annak ügyes rendezésével, hanem kiválóan értékes és érdekes kiállítási anyagnak a nyújtásával is derekasan kivették részüket. Gáspár József majosi kartársunkat a leventeoktatás terén kifejtett különleges ügybuzgó tevékenységéért a kerületi főparancsnokság ismételten kitüntető okirattal tisztelte meg. Nagyon fájlalom mindig, hogy az elnöki jelentések és gyűlési jegyzőkönyvek e tekintetben nem tartalmaznak pontos adatokat. Tudom, a legtöbb esetben tanítói szerénység nem engedi, hogy értékeinkkel a nyilvánosság elé lépjünk. Pedig ezt nem szabadna megtennünk. Minden társadalmi osztály büszkélkedve mutogatja kiválóságait, akik az emberi átlagnál jóval többet tesznek. Joggal tehetjük mi tanítók is anélkül, hogy ez szerénytelenség lenne. Ne felejtsük, minél több értéket mutogathatunk a magyar társadalomnak, annál nagyobb lesz az össztanítóság értéke. Aki tehát bármilyen formában hozzájárul ennek az értéknek a gyarapításához a maga áldozatos munkássága révén, az méltán megérdemli, hogy egyesületi történelmünk lapjain feljegyezzük, hadd olvassák a késői utódok is ezeknek a derék bajtársainknak a nevét. Sok, nagyon sok olyan kartársunkat tudnék a különféle egyesületekből összejegyezni, akik a zene, a költészet, irodalom, művészet, leventeoktatás, iskolánkívüli népmívelés, különféle tanfolyamokon való előadói szerepléssel és más egyéb területeken kiválót produkáltak. Majdnem minden egyes kartársunk buzgólkodik egy, avagy több irányban és megérdemelné, hogy e tekintetben valamilyen elismerésben részesüljön. Ha már anyagilag ez lehetetlen, legalább erkölcsileg. Es ha más testület ezt nem teszi, mi magunk ezt el ne mulasszuk. Ezen oknál fogva szorítjuk meg nemcsak az előbb külön is felemlített, hanem a sok névtelen bajtársunk munkás jobbját hálás szeretettel és felfokozott tisztelettel, kérve őket, hordozzák csak tovább a kézbevett zászlót önérzetes büszkeséggel, lelkiismeretes hűséggel a maguk és a tanítói közönség minél nagyobb dicsőségére. Ez alkalommal külön is üdvözöljük a tanítóság őszinte, nemes jóbarátját, Arató Istvánt, a kőszegi leánygimn. érdemes igazgatóját, akit a kormányzó úr Ofőméltósága a tanügy terén szerzett kiváló érdemei elismeréseként tanügyi főtanácsossá nevezett ki. Dr. Bertha Benő ehker. világi főjegyző a bírák részére rendszeresített III. fiz. csoport jellegével ruháztatott föl. A hetedik fizetési osztályba kineveztettek : Polszter Rezső soproni, Nagy Kálmán nagygeresdi kartársak, továbbá Bajor János bonyhádi igazgató, körzeti iskolafelügyelő, kiket ez alkalommal boldog örömmel üdvözölünk. Anyagi ügyek. Anyagiak terén annyiban van némi enyhülés, hogy a kormány részben megszüntette a fizetéscsökkentést és igy a fizetések közelebb jutottak az eredeti alaphoz. A most is tartó nagy drágaság azonban
