Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 8-9. szám - Könyvismertetés
326 ban. Miért? Mert a kormányrendeletek ily értelműek. Pl. : Nem taníthat oly tanító vallást, kinek felesége állandóan templomba jár. 1936 tavasza óta indult meg ez a lavina. Ennek az évnek áprilisában a felekezeti iskolákat egyszerűen községieknek nyilvánították. Az alkalmazottak : tanítók és a felsőbb hatóságok biztosítékot adtak állítólag arra vonatkozólag, hogy a vallásoktatást eddigi formájában megtartják, csorbítás nem éri majd. Azonban rövidesen kiküszöböltetett a koráléneklés az énekórák anyagából, átutaltattak a vallásórák anyagához. Hogy ez mit jelent, tudjuk. S hogy minő szellem lengi át ezt a rendelkezést, azt akkor gondolhatjuk el valószerűen, ha tudjuk azt is, hogy az 1937. évi szept. 4-én kelt rendelkezés a tornaórák heti számát 5-re emeli s elrendeli a téli és a nyári évad után egy-egy tornaünnepály megtartását. Állítólag titkos rendelkezés is érkezett volna a nevelési tárca kebelén belül működő bizalmi emberekhez, melynek végcélja: 2 éven belül a konfirmáció kiküszöbölése. A sajnálatos a dologban az, hogy több, mint valószínű, hogy ez is be fog következni, imádkozzunk iskolagyülekezeteinkben német, konfirmáció előtt álló kis hittestvéreinkért és a nagyokért is ! Az ú. n. Adolf Hitler-féle iskolákban — melyekben az elit réteg fiatalja részesül oktatásban — a vallásoktatás abból áll, hogy általánosságban ismertesse a különböző vallási tanokat. Úgy kezeltetik egy-egy vallás, mint az illető nép előbbrevivője, mely a nép akaratát, igyekezetét megacélozta. Nagy kárt jelenthet az ilynemű intézkedés egy állam életében, mert a vallás nem életjelenség, hanem Istennel való belső közösség, s erről talán még azok a német kultúrpolitikusok is megfelejikeznek újabban, kik nemrég, odahaza, családi körben szombatonként együttesen büszkén s Istenben való bízodalommal mondották : Ich glaube an einem Gott 1 Mindezeket alátámasztják azok a közölt intézkedések, melyek az eddigi tanítóegyesületeket fokozatosan beszüntetik. Valami 8—9 ilyen feloszlatott egyesület nevét közli a 46. számú lap. S főleg felekezeti jellegűeket. Van köztük államilag elismert szeretetegylet is 1 Ez a feloszlatás fokozatosan bővebb kört tarol le a régi egyletek területéből. A Búvár júliusi száma Hindy Zoltán figyelemreméltó tanulmányát közli a mesterségek és a tudományok magyaros nyelvhasználatáról. Mesterházy Jenő a Szent-Istvánra vonatkozó egykorú emlékeket mutatja be írásban és képekben. A többi cikk az orvostudomány, a földrajz, néprajz, népegészségügy és a technika széles munkaterületéről érdekesebbtiél érdekesebb adatokat és összefüggéseket közöl. Tangl Harald a vese működését ismerteti, Melly József Bulgária egészség- védelmi kultúrájáról számol be, Mészáros László a scholasztika és a természettudományok viszonyát vizsgálja. A napsugárral Berkes Zoltán meteorológiai, Urbányi Jenő orvosi szempontból foglalkozik. Gergely Pál cikkét a kalotaszegi magyarságról, Bertalan Olivér visszapillantását a magyarországi fürdőzés múltjába, Moravek Endre tanulmányát az emberiség földrajzi elhelyezkedéséről, képek, térképek bőven illusztrálják. Keöpe Viktor a magyar ház kínai rokonságát kutatja> Koppén József a méhek rajzásáról, Újhelyi István a görényről íro
