Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 8-9. szám - Krug Lajos: A vallásoktatás a világnézetek ütközőpontjában
299 eszközévé válik. A vallásoktatás tanításunk alapköve ; ezt az iskola épületéből kimozdítani nem szabad, mert ha ezt cselekednénk bűnös, könnyelmű kézzel, akkor összedőlne maga az épület is. Nem akarok túlságosan kiterjeszkedni azokra az áldatlan állapotokra, melyek Európa északkeleti és délnyugati részét a borzalmak színhelyévé változtatták, ahol az emberek millióit valóságos állati sorba kényszerítik, a templomokból, ha azokat fel nem gyújtják, korcsmákat, vagy istállókat csinálnak, Krisztus követőit halálra üldözik és gyúnvt űznek mindenből, ami szent és isteni, de azzal sem foglalkozom, ami közvetlen szomszédságunkban történik, ahol nem kegyetlenked- nek, nem gyilkolnak, de a vallásoktatást az iskolában nem tűrik azért, mert a vallást magánügynek tekintik, de szívem mélyéből fakadó meggyőződéssel vallom, hogy nagyobb csapást nem tudnék elképzelni, mint azt, ha a vallásoktatást a mi iskoláinkból is száműznék és nálunk is uralomra jutna az a mozgalom, mely a vallást egyszerű magánüggyé süllyesztené. Ahol a vallást magánügynek minősítik, ott azt mondják : magánügynek szolgálata nem lehet az iskola feladata, gondoskodjék tehát a család a vallásoktatásról. A család? Hát tudja az? Tegyük fel azt, hogy a család tagjai műveltségüknél és szellemi képességeiknél fogva otthon is elláthatnák a vallásoktatást, de abban a helyzetben és lelki hangulatban vannak-e mindig, hogy tehessék? Lehet-e olyan anyától, aki a házkörüli teendők terhét viseli és reggeltől estig pihenés nélkül dolgozik, kívánni, hogy teljesen kimerülve még egy órát gyermekei tanítására fordítson? Vagy lehet-e azt egy apától kívánni, aki holtfáradtan, pihenésért epedve, a mezőről, műhelyből, vagy hivatalból hazatér? Látjuk tehát, ha megvan is a legtöbb családban az akarat és jó szándék, hogy gyermekeit rendszeres valláserkölcsi oktatásban részesítse, annak mostoha viszonyaink közt hajótörést kell szenvednie. A valláserkölcsi oktatás tehát a jövőben is csak az iskola feladata lehet. Idegenből hozott eszmékkel és nemzetünknek lelki világától távol eső törekvésekkel szemben, egyházunknak fel kell készülnie a harcra. Ragaszkodnia kell, ha arra kerülne a sor, törvénybiztosította önkormányzatához és az iskolához őseinktől örökölt és a vértanu- ságtól sem visszarettenő elszántsággal. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy közvetlen veszély nem fenyegeti még egyházunkat, iskolánkat. Csak tekintsünk körül és kísérjük figyelemmel, hogy mi történik körülöttünk ? Sárkányfogakat vetnek agyalazult emberek a hiszékeny magyar szívekbe és ha ez a gonosz vetés szárba szökik, elpusztul az iskola, az egyház, a nemzet is. Egy erdei sétám alkalmával egyszer olyan látványban volt részem, mely sokáig még álmomban is üldözött. Egy béka szökött át az úton nagy ívekben. Látszott egész viselkedésén, hogy valami elől menekül. Ugrásai azonban lassanként megrövidültek, míg egyszerre csak megtorpant, majd megfordult és látszott rajta, hogy akarata ellenére ugyanazon az úton, amerről jött, igyekszik vissza. Figyelemmel kísértem minden mozdulatát és akkor vettem észre, hogy a bokor alatt nagyratátott szájjal egy vízisikló nyújtózkodik. Ennek torkába ugrott a szerencsétlen béka és hátulsó lábaival szinte segített még és belefeszítette magát a halálos veszedelembe.
