Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 1. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
26 Nem habozom kijelenteni, hogy a végrehajtás során jelentkezhetnek különféle akadályok, nehézségek. Mert ezzel kapcsolatban felmerülhetnek anyagi kérdések is. És mihelyt anyagi kérdés is valamibe belevegyül, már nehezebb a kérdés megoldása. Igen, lehet, hogy az anyagi oldal nehézzé teszi, de nem teheti lehetetlenné, ha mi magunk ezt nem engedjük lehetetlenné tenni. A szükséges anyagi áldozatot meg kell hoznia a tanítói közösségnek, a gyülekezet közösségének és magának az érdekelt tanítónak is bizonyos formában. Aki ideálisan fogja fel a tanítói jövendőt, annak ezeken magát túl kell tennie abban a szent meggyőződésben, hogy ezzel az áldozattal olyan előnyökhöz jutott az evangélikus tanítóság, amelyet semmiféle anyagi eszközzel megfizetni nem lehet, ha mindjárt csak a későbbi kor fogja teljes egészében és tisztán élvezni a fokozatosan emelkedő erkölcsi és anyagi áldást. Nagyon kérem szeretett Tanítótestvéreimet, különösen pedig Elnöktársaimat, ha valakinek a végrehajtás mikéntjére vonatkozólag gyakorlati mondanivalója volna, közölje velem, hogy így a legközelebbi elnöki értekezletünkön ezeket megtárgyalhassuk és egy végleges gyakorlati megoldáshoz jussunk és a körirat szellemét minél simábban partra segítsük. Dr. Kapi Béla püspök urunk 0 nagyméltóságénak pedig, aki ezen köriratával ismételten tanújelét adta hivatásunk, munkánk és az evang. tanítóság iránt érzett őszinte főpásztori szerete- tének, atyai gondoskodásának, ezúton mondunk igaz szívből hálás köszönetét, ama fogadalommal, hogy mi evang. tanítók továbbra is hűséges közvitézei óhajtunk lenni minden nemes célkitűzésében, mellyel hőn szeretett evang. Egyházunk felvirágzását, porbasujtott Nemzetünk boldogabb jövendőjét szolgálja. Felajánlások a „Gyógyház-alap“ javára. Szász András mencshelyi tanítótestvérünk a Gyógyház-alapra 25 P-t ajánlott föl s a nekijáró tiszteletdíjról is lemondva, a következő indítványt küldte be lapunkhoz : Kedves Munkatársak 1 Egy ötlettel jövők, amely a Ti jóváhagyásotokkal egyike lehet annak a „száz és százféle módnak“, amelyről egyházkerületi elnökünk „Gyógyházunk ügye“ c. cikkében beszélt. Nem emberfeletti áldozatról van szó 1 Csak arról, hogy lapunk munkatársai mondjanak le az elmúlt évi és a következő évi munkatársi tiszteletdíjról. Ezek a díjak külön-külön nem nyújtanak sokat, de egy összegben már elég számottevő segítséget jelenthetnének. Gondokkal küz- ködő lapunktól igen nemes gesztus volt a tiszteletdíjak kiutalása. Mi hasonló módon nyújtsuk azt a „Gyógyház-alap“ javára. A jövő útja kifürkészhetetlen! Gondolj a holnapra ! Ne késlekedj belépni az Eötuös-alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályába!
