Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Megjegyzések
225 fog bennünket tájékoztatni, ezért az előadásnak ezt a részét nem ismertetem. Az utolsó előadást vitéz Barnabás István dr. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő tartotta Szent István, a magyar nemzet első tanítója címen. Minél messzebb megyünk vissza a történelembe, annál jobban látható, hova süllyedt a magyar nemzet abból a nagyságából, melyben a honfoglalási időkben élt. István volt e hatalom megalapozója. Alapító munkája közben irányt is szabott a nemzet jövőjének. E nemzetnevelő munkájával lett ő a magyar nemzet első tanítója. Munkájának legnagyobb eredménye a magyar nemzetnek a nyugati élethez való kapcsolás mellett az önálló nemzet megszervezése. E munkájához jól választotta meg a legalkalmasabb munkatársakat, akik csak hasznunkra dolgoztak. Az lett a magyar nemzet baja, hogy később olyanokat is befogadott és vezetőszerephez juttatott, akik sem a vér, sem az érzés szálain nem tartoztak a magyarokhoz. Talán ez is oka volt annak, hogy, a keresztyén vallástól a nemzeti szabadságot féltette a magyar az Árpádok kiváló királyai alatt is. Az előadó Marcali történetírásait tanulmányozta, s kemény szavakkal ítéli meg István királyról alkotott véleményéért. Ő inkább Horváth és Hóman írásain keresztül rajzolja meg István alakját. István megértette, hogy a nemzet sorsa attól függ, hogy a keresztyén nyugati kultúra szellemét át tudja-e venni, s emellett nemzeti önállóságát, eredetiségét meg tudja-e tartani. A nyelv ősi eredete megmaradt mindmáig. A „művelt“ nyugat minden keresztyénsége ellenére is társadalmi és erkölcsi züllöttségben tespedt e korban. István keresztyén szellemmel töltötte meg uralmának minden részét. Az első iskolát 1011-ben alapította Pannonhalmán, de sok más vallási központban is. István két könyvet is hagyott hátra, ezeket törvénybe is iktatták. Az első fiához szóló intelmeit, a második a nemzetre és egyházra vonatkozó törvényeit tartalmazza. Beszámolóm végére értem. A közöltek alapján felállíthatja mindenki az előadássorozat mérlegét a szellemiekre vonatkozólag. Az előadásokat 100—150 kartárs látogatta állandóan, ami elég szép szám. Meg vagyok azonban győződve róla, ha tér, idő és anyagiak nem játszanának oly nagy szerepet életünkben, többen, sokkal többen lettünk volna. Az a belső hang. A megismerésnek két nemével rendelkezik az ember, az egyik a belső, a másik a külső megismerés. A kívülről érkező irányítás, behatás az általános megismerési mód, ehhez tartozik a nevelés és oktatás is. A belső megismerés, mint a neve is mutatja, az ember leikéből fakadó ismeret, idegen szóval intuíció, míg a külsőé extuició. Mostanában sokat hallunk az intuitiv embertípusról, mert éppen a XX. század emberét jellemzi, hogy túlnyomóan belső sugalmazás,
