Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 1. szám - Megjegyzések
15 otthon nem használható rendszeres munkára, a továbbképző^ pedig az iskolában. Azt kiszakítják az iskolai munka menetéből, folytonosságából, s úgy érzi, hiányt szenved az iskolai munka, ha ezt végzi. A továbbképzőst a heti folytonos fizikai munkából vonja, szakítja ki az iskola két délutánra az ő megszokott környezetéből és munkaköréből. Ha most arra gondolunk, hogy ő, aki kikerült már az iskola hatórádiuszából, s most erőszakot lát abban, hogy ide visszakény- szerítik, akkor ne csodálkozzunk, hogy eredménytelen a továbbképzőben a munka, és tehernek tartja azt a tanuló. E közben persze szabadulni szándékozik az iskolától, s így a különben komoly és megszokott munkakörében pontos, gondos, megbízható fiú-leány, itt hasznavehetetlen lesz, sőt fékezhetetlennek, javíthatatlannak, züllöttnek mutatkozik. Íme a továbbképző egy megvilágításban. S egy újabb bizonyíték, hogy nem új íanterv- és utasításra, nem is szigorúbb iskolafelügyeletre, nem is nevetséges és hiábavaló erőlködésre van szükség a továbbképző iskolánál, hanem helyette 8 osztályú népiskolára. Ezután e kitérés után maradjunk most újból a VII.—VIII. o. tanulójánál. Bizonyára érdemes lesz megemlíteni, hogy a VII.—VIII. o.-ok tanulója nem műkedvelő látogatója az iskolának, hanem komoly mindennapos munkása. Pedig nálunk a VII.—VIII. o. szorgalmi ideje éppúgy szeptember elején kezdődik, és június végén végződik, mint az alsóbb osztályokban. Ha a mulasztások számát nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mulasztott félnapok száma a VII.— VIII. o.-ban aránylag sokkal alacsonyabb, mint az I.—IV. osztályban. Ennek magyarázata az, hogy járványos megbetegedéseknek, időszakos meghűléseknek ellenállóbb a szervezetük. De az is, hogy szívesen járnak iskolába. S ez fontos érv a gáncsoskodók ellen. Hogy aránylag mily alacsony a mulasztás, azt a legutolsó 14 tanítási nap hiányzási statisztikájával igazolom. (Az első szám a jelenlevők, a második a hiányzók számát mutatja.) 50—2, 50—2, 50—2, 50—2, 51 — 1, 51 — 1, 51 — 1, 51 — 1,51 —1,46—6 (katholikus tanulók hiányoztak), 50—2, 49—3, 46—6 (kath. ünnep), 50—2. Más iskolák VII.— VIII. o.-ában is ilyen szorgalmas látogatói az iskolának a tanulók. Alkalmam volt megfigyelni a múltkoriban a gyárvárosi áll. iskola VII. —VIII. osztályát. Az osztály mind a 60 tanulója jelen volt. Egy másik érdekes jelenség, ami az osztott iskolák felső osztályaiban általános, de a Vll.—VIII. o.-okban valósággal szembeszökő az a külső csin és tisztaság, amely a gyermekek összességét jellemzi. Az előbb említett iskola tanulóinak nagy °/o-a egy baraktelepről adódik. Hozzánk a Trianoni telepről, s az említett baraktelepről (valóságos nyomortanyák) jön sok gyermek. De a város bármely részéből jöjjenek is, mindannyian szegény és keserves gondokkal küzdő szülők gyermekei, hiszen, ha mód és lehetőség volna rá, mindegyik szülő adhatná gyermekét a helyben levő polgári és egyéb középiskolákba. Hát akkor honnan a „gondos“ öltözködés, rend és tisztaság? Annak a tanításnak az eredménye, mely a gyermeket az egészséges élet követelményeire megtanítja, s annak a nevelésnek, mely ezen kort jellemző mimoza-léleknek ezt a minden hatásra bámulatos szeizmográf érzékenységgel reagálni tudó vonását ki tudja használni, aknázni. Ha most mindezekhez a fényekhez hozzáteszem, hogy sok
