Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 3. szám - Megjegyzések
102 még nem tudjuk. De meg azután meg is kell majd venni, ami a legtöbb kartársunknak nehezére esnék. Hogy mégis tudomást szerezzen ezekről az előadásokról, ezért vállalkoztam arra, hogy beszámolót írjak. Ezév január 7-én a Tanítók Házában nyitotta meg a Szabad- egyetem előadásait Berkényi elnök néhány keresetlen szóval. Az első előadás címe : Az iskolaügy Szent István korában. Előadója : Kemenes Illés dr. tanker, főigazgató. Bevezetőben megállapítja, hogy a magyarság első nagy tanító- mestere Szent István volt. Ezt a nevet nevelői munkájával érdemelte ki. A honfoglalás óta sok idő telt el az 6 koráig, és ő tudta, ha a magyarságot lelkileg más irányba akarja vinni, a harcos szellemet kell átalakítania, és a még mindig nyakas pogányságot kell igába hajtania. Erezte, hogy nemzete sorsát nem a Kelethez, hanem a Nyugathoz kell kötnie. Hogy ezt megtehesse, a nyugati egyház szervezetének kiépítéséről kellett gondoskodnia, és művelési gócpontokat kellett létesítenie. Ezek a gócok a kolostorok voltak. Ezek a kolostorok a magyar művelődésnek és népművelésnek első nyomai. Egyházi tanításokon kívül általános műveltséget is terjesztettek. A kolostorok körül települések keletkeztek, melyeknek lakói a kolostorbeliek utasítása és példája szerint művelték a földet. A nép hagyomány- tiszteletét is meg kellett változtatni. Ez is a kolostorok feladata volt. Az évezredforduló laza fegyelme fölött is a kolostorok szigorúbb fegyelme győzött. A cluny-i kolostor szelleme hazánkban is éreztette hatását. Ez annál inkább érthető, mert István király levelezésben állott a kolostor apátjával. Ez az érintkezés az oktatásban is éreztette hatását. Hamarosan létesültek felsőbb iskolák is, mert István király a vezető réteg műveltségéről is gondoskodott. Nyugati minta után a hét szabad művészet képezte a középfokú iskolák anyagát. A hét szabad művészet alatt azt a műveltséget kell értenünk, amely egy szabad emberhez méltó. A felsőbb iskolák két részre oszlottak : a triviumra és quadriviumra. A trivium tárgyai: I. grammatica, 2. retorica és 3. dialectica voltak. A quadriviumban négy tantárgyat tanítottak: 1. aritmetica (matematica), 2. geometria, 3. astrologia, 4. musica és ének. A legelső ilyen iskola Pannonhalmán létesült. Ezek mellett a káptalanok székhelyén ú. n. káptalani iskolák is létesültek, amelyek azonban inkább egyházi célokat szolgáltak, mert teológiai műveltséget adtak. Magasabb teológiai és jogászi képzést csak külföldön lehetett szerezni. Orvosképzésről még szó sem volt. Teljes képet adatok hiányában azonban mégsem kaphatunk erről a korról. Részleteket nem lehet megállapítani. Befejező szavaiban rámutat arra, hogy az összes szomszédos népeket megelőzve, a magyar nép volt az, amely nemcsak átvette, hanem terjesztette is a nyugati kultúrát, évszázadokkal előbb, mint ők. Ez is mutatja, hogy jogunk van itt élni, és a vezetőszerep is csak bennünket illethet meg a Dunamedencében. A második előadó Lukács Sarolta, a Vöröskereszt-Egylet alelnöke. Első előadásának címe: Szegénységsegélyezés régen és most. Bevezetésében megállapítja, hogy kétféle szegény van : 1. munka- képtelen és 2. munkanélküli. A háborúelőtti szegénység egyéni okokra vezethető vissza. Akcióra szükség nem volt, csak szív kellett hozzá.
