Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 2. szám - Simon Lajos: Az osztatlan evang. elemi népiskola hit- és erkölcstani tananyagának részletes beosztása

55 csodálhatjuk. A nagy fantáziával megáldott költő sem tudja talán méltóan megírni. A fjordon tapasztaltakat a legbűvösebb szavú regélő sem tudja elbeszélni és e csodaszép vidéket csapongó elme el nem képzelheti. Az én szavam még gyengébb, meg még gyengébb ahhoz, hogy mindazt a szépséget és gyönyörűséget, mit e fjord nyújtott, hűen elmondassam. Két és félórai kimondhatatlan szent élvezet után visszaérkeztünk a kikötőbe. A látottak hatása alatt szinte szónélkül mentünk az utcán. Mindegyikünk gondolatban mégegyszer maga elé képzelte azokat a szépségeket, melyeket az imént láttunk. Mennyi gyönyörűséget, szépséget, természeti kincsek szemlé­lését, mennyi változatosságot, mennyi látni, tanulni, megismerni valót nyújtott számunkra ez utazás. Szinte önkénytelenül felsóhajtunk, Istenem, be szép is a világ! Szép, csodálatosan szép. És amikor idegen városok szépségét csodáltuk, mikor idegen vidékek változa­tosságán lelkesültünk, amikor idegenben gyűjtögettük a kincseket, önkénytelenül is megjelent lelki szemeink előtt, a mi városaink szépsége, a magyar tájak gyönyörűsége, gazdagsága és feltör a lelkűnkből a kiáltás, szép a világ és szép annak az a darabja is, s talán nekünk az a legszebb, amelyik a miénk : szeretett magyar hazánk! (Vége.) Az osztatlan evang. elemi népiskola hit- és erkölcstani tananyagának részletes beosztása. Összeállította : Simon Lajos ev. körtanító, Hács. (Folytatás.) 13. félóra. A II. parancsolat. Mi is mondja meg nekünk, hogy mit. nem szabad és mit szabad cselekednünk ? Hogy nevezzük Isten törvényét másképpen ? Hány parancsolatot tanultunk már meg ? Mondd el az I. parancsolatot! Ma megtanuljuk a II. parancsolatot, mely így hangzik . . . Megtanítom. A múltkor egy szép reggeli éne­ket is tanultunk. Hogy szól ? — Ma is tanulunk egyet: Dicsérlek Uram tégedet. . . 14. félóra. Dávid és Góliát. A kötekedő, civakodó, verekedő gyereket senki sem szereti. Néha bizony az ilyenek könnyen meg­járhatják, mert emberükre akadnak. A jólelkű ember sohasem köte­kedik, civakodik, verekedik, mert tudja, hogy az csúnya dolog. Van­nak elbizakodott emberek is. Ezeket büszkéknek is mondjuk. Az ilyenek erejükben, vagyonúkban (gazdagságukban), szépségükben, tudásukban bizakodnak el, arra büszkék. Ez is nagyon csúnya dolog. Ezeket a csúnya dolgokat, tulajdonságokat fel is írom a táblára. De, hála a jó Istennek, vannak ám jó tulajdonságok is. Mondjuk min­degyik rossz tulajdonságnak az ellenkezőjét. — Ma egy történetet beszélek el nektek, melyben két emberről lesz szó. Az egyik elbiza­kodott, istenkáromló volt, a másik pedig szerény, Istenben bízó, gyenge gyermek. Az előbbinek Góliát, az utóbbinak Dávid volt a neve. — Elmondom a történetet. —-Tárgyalás: 1. Mit csinált Dá­vid ? 2. Miért ölte meg Dávid Góliátot ? 3. Ki volt Dávid ereje ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom