Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Könyvismertetés
78 vezető osztályba való tartozás szoros kapcsolatba kerülnek. A következő szakasz címe : tehetség és társadalmi osztályok, amely a társadalmi osztályok velükszületett egyenlőtlenségét igazolja. Oroszország is először elmozdította a magasabb osztályokba tartozó régi vezetőket, de már 1921-ben kezdtek a régi társadalmi osztályok lassanként visszahelyezkedni. Nem indokolt demokratikus követelés, hogy az alsóbb néposztályok arányszámuknak megfelelően vegyenek részt a közügyek irányításában. Természetesen az említett különbség csak a társadalmi osztályok átlagára, nem pedig minden egyes tagjára vonatkozik. A következő fejezetek a népek és fajok egyenlőségének problémáját tárgyalják. 1. Nép, faj, tehetség. A fajok uralma nem állandó, tehát az átöröklési anyag a fajoknál sem jelent szükségképeni determinációt. Az ókor hatalmas kulturnemzetei eltűntek és hányán húzzák már a lélekharangot a mai nyugati kultúrát képviselő fajok felett. Ezzel szemben Japán óriási léptekkel iparkodik fényét és hatalmát kiterjeszteni. A kultúra zászlóvivői elsősorban a közép- és északeurópai népek faji összetételében szereplő északi és alpesi fajok. Különösen erős fejlődés van a magyar nép lelkében. Ha csak a legújabb kort nézzük, e kis nemzet a tudományok és művészetek terén annyi kiváló tehetséget tud felmutatni, amennyivel a hasonlóan kicsiny népek közt nem sok dicsekedhet. Egészen különös a zsidó nép helyzete. A szükséghez képest nagymértékben változtatja magatartását más népekkel szemben. Általában fermentumként szerepel a többi nép közt, jó s rossz között, mert nemcsak a kultúra fejlesztői között, hanem a destruktiv bomlasztó elemek körében is arányszámát meghaladó mértékben szerepel a zsidóság. Az ellenük való küzdelem csupán a faji különbség miatt nem indokolt, de érthető e küzdelem a világnézetben idegen exkluzív kisebbség elhatalmasodása ellen. Kitűnő fejezet szól az északi gondolatról, az árja elméletről. Behatóan kifejti ezen tan tarthatatlanságát. A nyelvrokonság még nem a faj rokonsága. Árja faj sohasem létezett. Sem a görögök, sem a rómaiak északi fajúsága nem igazolható. A régi germánoknál pedig magasabb kultúráról szó sincs. E téren az egykori görög és római néptől nagyon távol estek. Az Individualizmus és Kollektivizmus c. fejezet azt a régi problémát vizsgálja, az egyes kiválóknak vagy a tömegnek van-e döntő érdemük a kultúra fejlődésében ? Itt is a középút a helyes : a szolidarizmus, az új rendiségen felépülő társadalom. Érdekesek a tehetség pusztulásáról és Nyugal-Európa alkonyáról szóló fejezet, továbbá a Malthus elmélete és a kulturnépek pusztulásáról szóló része a könyvnek. „A tehetség védelme“ c. fejezet tárgyalja az eugenikát és az iskolaügyet, mint tehetségvédelmet, értékes megjegyzésekkel. Előfordul a házasság kérdése, a sterilizálás kérdése és sok más korunkat jellemző probléma. Az eugenika és fajelmélet kifejti, hogy tiszta faj nincs, a többé- kevésbbé tiszta fajú családok gyermekei közt is óriási különbségek vannak. Az északi fajúak közt is vannak hülyék stb. Vájjon jogos-e a nem északi Pasteurök, Kochok, Semmelweisek szaporodásának elébe helyeznünk egy észak fajú zsákhordóét. Gyakorlatilag is kivihetetlen az északi gondolat. Vájjon azután pl. a skandinávok kultúra stb. terén tényleg kiválóbbak, mint a kevésbbé
