Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Könyvismertetés
75 Százötvenhét esztendő mult el azóta, hogy megindult a legelső magyar újság: Rát Mátyás MAGYAR HÍRMONDÓ-ja. És most, mikor a győri evangélikus ifjúsági egyesület emléket akar állítani szülővárosában a legelső magyar hírlapírónak, meghatva állanak meg egy rövid emlékezésre a késői utódok. Szegény, küzdelmes életet élt, néhai való jó Rét Mátyás, majd később Barczafalvi Szabó Dávid, Mátyus Péter, Révai Miklós meg a többiek, mikor ott, az egykori koronázó varosban lúdtollal rótták a betűket, aligha gondolták, hogy másfélszáz év múlva hova fog fejlődni a magyar hírmondás. Aligha sejtették, hogy tizenöt évtized múltán már telefon, szikratáviró, rádió mondja a híreket és rotációs gépek hengerén repül százezres példányokban olvasóközönségéhez a kimondott szó, a leírott betű. Hogy odáig fejlődjék a magyar hírlapirodalom, ahol ma van, azt talán álmodni sem merte volna Rát Mátyás? Sejtette-e Rát Mátyás, hogy az ő szülővárosa, az akkor még túlnyomóan németnyelvű Győr, a külföld előtt Raabnak ismert három folyós város, egykor olyan tiszta magyar fog lenni, amelyben minden benszülött magyarul beszél és magyar újságot olvas. Hogy mennyire német város volt egykor Győr, mutatják a ma élő családok német nevei. De kőbe vésett dokumentumok is vannak erre nézve. A sok évtizedes vakolat alól nemrégiben került elő két utcajelző tábla. Amelyek egyikén ez a felírás áll kőbe vésve : W i 1 h e 1 m u s Gassen, — a másikon Jacobus Gassen. Az idők folyamán annyira átmagyarosodott lélekben és nyelvben Győr lakossága, hogy szinte hihetetlennek tetszik a mai Győr fiának, hogy városa egykor ennyire német volt. Magyarság dolgában Győr ma vetekedik bármelyik tőzsgyökeres magyar várossal, akár az alföldi „hírős“ várossal is. És hogy ez így van, ez elsősorban Rát Mátyás úttörő érdemének tudható be. Kegyeletes és hazafias cselekedetre határozta el tehát magát a győri evangélikus ifjúsági egyesület, hogy meghajtja zászlóját városuk nagy szülötte előtt, azelőtt a kiváló férfiú előtt, aki a magyar szellem újjáélesztésében elévülhetetlen érdemet szerzett magénak, rezgésbe hozván lapjával a hosszú szunnyadásából ébredező nemzet lelkét. Az Evangélikus Népiskola is kegyeletes kötelességet teljesít, amikor megemlékezik hasábjain a nagy úttörőről, aki lapjával a népkultúrának is úttörője volt. Hisz a modern technika fegyvereivel az Evangélikus Népiskola is ugyanazért a célért küzd, amelyért az első magyar hírlapiró lapja : a Magyar Hírmondó harcolt: a magyar fajtáért, a magyar lélek kiműveléséért. „Minden nemzet csak addig él,míg nagyjait megtudja becsülni!“ 1936. évben megjelent hangjegymellékletek — januári, februári szám kivételével —, továbbá az 1937 januári, februári példányok ívenként 10 fillérért portómentes küldéssel kiadónál kaphatók.
