Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Szollár Irén: Norvégiai utazásom
54 aki 1893—96-ig az északi sarkon járt vele. Azután Amundsen újraépítette és 1903—1906-ig felfedezi vele az északi mágneses sarkot, 1910—12-ig pedig a déli-sarkot. Ez az egyetlen hajó, mely a legészakabbra és a legdélebbre is elment. Ma is jó állapotban van. Nagy megilletődéssel jártunk a hajó belsejében és néztük meg a hajó konyháját, Amundsen hálófüjkéjét, ahol fel vannak akasztva a ruhái, persze mind prémből készült, még a csizma is. Az egyik fülkében orvosi szerek. Bőrcsónak és szántalpak is vannak itt. A hajó fenekébe is lementünk. Micsoda hatalmas gerendák 1 Mennyi viharról, küzdelemről és szenvedésről tudnának beszélni 1 Egy másik kis félszigeten van a Wiking-múzeum. Itt két ősrégi hajójuk van a norvégeknek, az úgynevezett Wiking-hajók. Norvégia őslakói a wiking hajósnépek voltak. A hajók természetesen nem gőzhajók, hanem csak egyszerű evezősök. Jó nagyok, 30 lépés hosszúak. Mintha egy nagy hattyú ülne a vízen, úgy kerekedik fel a hajó hátsó vége s büszkén tartaná fel a nyakát, olyanra van kifaragva a hajó orra, melyen szép faragás mutatja, hogy miként szúrta le Szent György-lovag a sárkányt. Az egyik királyi hajó volt, a másik pedig Skandinávia első királyának az édesanyjáé, melyen piramishoz hasonló gerendákból összeszegelt fedő volt, ez volt a hálófülkéje. Ezekkel a hajókkal még Kolumbus előtt a 8. és 9. században jártak Amerikába, Izland és Grönland érintésével. Délre pedig Konstantinápolyig hajóztak vele. Felejthetetlen élmény volt egy délutáni sétahajózás az oslói fjordon. Hatalmas tengeri hajó várja felkészülve a kikötőben az utasokat. Már szállnak is be, nagyobb motoros szállítja a hajóhoz őket. Elindul a mi hajónk is. Hajók kerülnek el bennünket itt is, ott is. Odább vitorlás siklik, majd egy kis motoros szeli gyorsan a vizet. Gyönyörűen fodrozódik a víz a hajónk utón. Kétoldalt hegyek, a hegyeken sátrak, itt nyaralnak a norvégek. Egy norvég asszony azt mondta, hogy náluk mindenki nyaral. Mindenkinek van egy kis szigetje vagy egy nagyobb szigeten egy kisebb területe, hova felhúzza a sátrát és itt nyaral a család, legyen az munkás vagy előkelőbb állású. Megy a hajónk tovább és tovább a fjordon és mintha gyönyörű álomképek elevenednének meg előttünk. És úgy csodálkozunk az egymásután elénk táruló csodaszép tájakon, mint mikor gyermekkorunkban a budapesti barlangvasut tündérképei tárultak elénk s a csodálkozás felkiáltásai hagyják el ajkunkat. Most széles a fjord s itt- ott nagy sziklatömbök emelkednek ki a vízből, mint kis szigetek. Odébb egy földnyelv nyúlik be a tengerbe, rajta egy kis ház, előtte gyönyörű virágoskerttel. Most egészen összeszűkül a hajó útja és a keskeny völgyszoros kétoldalán hegyek emelkednek, gyönyörű fenyőkkel. Még szűkebb lesz a völgy s e két hegyet kis híd köti össze. Átmegy a hajónk a híd alatt s egyszerre kitágul a látókör. Jobbra és balra hegyek nyúlnak be a tenger vizébe. Az egyik oldalon keskeny völgyszorosba látunk be, a másik oldalon a parti sziklákban gyönyörködünk, melyek kőzetei gyűrődéses elferdült helyzetükben a természet hatalmas munkájáról beszélnek. Nem tudjuk, hogy merre nézzünk. Előre vagy hátra, jobbra vagy balra. A nagy Teremtő gyönyörű alkotása e fjord s szépségét le nem írhatjuk igazán, csak
