Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - Hivatásunk a mult és jelen tükrében (Elnöki megnyitó)
403 ennek a nagy nemzeti erőnek is munkásai vagyunk mi evangélikus tanítók. Amidőn az általános tudás elemeit, az ismeretek alapkészségeit adjuk, amidőn hazaszeretetre, törvénytiszteletre nevelünk s ezáltal állampolgári nevelést nyújtunk, akkor a nemzeti gondolat nagy államalkotó erejét biztosítjuk. Amidőn pedig a korszerű nevelés elveit szolgáljuk s jó evangélikusokat nevelve igyekszünk kialakítani a kötelességtudó, jellemes ember eszményét, a harmonikus ember típusát, akkor is nemzetépítő munkát végzünk, hiszen az állameszme alapja, a nemzeti gondolat diadalának egyedüli biztosítéka az állampolgárok szilárd, megalkuvást nem ismerő jelleme, a tiszta erkölcs és a felelősségérzet magasztos, szent erénye. Bármennyire fáradságos is kettős hivatásunkban rejlő küldetésünk, nagy és nemes hivatás az, mert embert nevelünk. Emberbe oltott isteni lángot, a lélek lángját kell élesztgetnünk s mindig magasabb lobogásra szítanunk. Ennek a lángnak oltárát olyan kövekből kell megépítenünk, amelyek dacolnak az idők viharával, az élet minden kísértésével. így tudunk egyházunknak, hazánknak olyan egyéneket nevelni, akik világnézeti küzdelmek idején megállnak a nemzeti gondolat szilárd alapján, a felforgató eszmék zűrzavarában tisztán látnak s nem engedik kialudni oltárukon az egyházszeretet, a nemzeti érzés és becsület lobogó lángját. Hivatásunk szolgálatában vezessenek ezek az irányvonalak. Tartsuk napirenden sajtónkban, egyesületi munkánkban a mai koreszméket s azok minden építő vonását rajzoljuk ki hivatásunk képén. Legyünk haladó pedagógusok, de egyúttal gondolkodó emberek is 1 Tanítói egyéniségünk nem eshetik áldozatul sem egyoldalúan ránkkényszerített sablonelveknek, sem túlzó moderneskedésnek. Ezért fel kell emelni szavunkat a pedagógiai bürokratizmus túlzásai, a papírospedagógia idő- és erőpazarló aktagyártása ellen. Mi nem tehetjük munkánkat lélektelen, betűpazarló papírospedagogiává, mert a mi munkánk tárgya nem elvont, léleknélküli anyag, nem akta, hanem az Isten képmását viselő, élő gyermeki lélek ezerarcú változata. Ennek az isteni képmásnak kirajzolása művészi lélekábrázoló munka, sikerének feltétele pedig a minden betűpazarló időrablásnál fontosabb kiegyensúlyozott tanítói lélek képzelő erejének, szabad szárnyalásának biztosítása. Ezért kívánjuk a nyugodt megélhetés biztosítását, ami a változott viszonyok kényszerítő hatása folytán égetően sürgeti a velünk hasonló sorsú tisztviselőoszlály illetményrendezését. Ez óhajban : az írásbeli munkában nyilvánuló túlterhelés megszüntetésére s az anyagiak biztosításával nyugodt munkalehetőség biztosítására irányuló törekvésben foglalhatom össze tanítótársadalmunk mai főkívánságait, vezérgondolatait. E gondolatok és törekvések jegyében fogjuk meg egymás kezét, nézzünk egymás szemébe s vigyük diadalra hitünk, honszerelmünk lobogó zászlaját: Isten dicsőségére, magyar hazánk feltámadására. Adja Isten, hogy úgy legyen 1
