Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 11. szám - Grieszhaber E. Henrik: Gömbös Gyula emlékezete
357 és egy szebb, boldogabb magyar jövendőbe vetett rendíthetetlen, sziklaszilárd hite ! Vitéz jákfai Gömbös Gyula olyan új eszméket pendített meg, melyeken rajongó szeretettel és fanatikus hittel csüggött és amelyeknek megvalósítása érdekében nem ismert sem határokat, sem akadályokat. Férfias bátorsággal, nyílt őszinteséggel harcolt eszméinek a diadalrajuttatásán, nem félemlítették meg, nem kedvetlenítették el azok az eszközök sem, amelyekkel ellenfelei gyakran ellene harcoltak. Fellépésében, magatartásában volt egy katonás vonás, melyet gyakran félremagyaráztak azok, akik közelebbről nem ismerték. Így sokan ellentmondást nem tűrő, zsarnokságra hajlamos diktátornak tekintették és éppen ezért a felületes szemlélők előtt sokszor talán ellenszenves is lehetett volna. De azok, akik közelebbről megismerték, akiknek alkalmuk volt beletekinteni az ő lelkivilágába, megismerni áldott jó szívének őszinte testvéri szeretetét, igaz, mély hazafias érzését, puritán jellemét és igazságszeretetét, rendkívüli szellemi felkészültségét, a közérdeknek hűséggel való szolgálatát, a közvagyonnak úri kényességgel való kezelését és általában szellemi és fizikai erejét, mellyel magyar nemzetének minden szent ügyét önzetlen áldozatkészséggel és lelkiismeretes hűséggel hordozta élte utolsó lehelletéig, azok nemcsak tisztelték és szerették, hanem egyenesen rajongtak érte 1 Vitéz jákfai Gömbös Gyula áldott jó szívéhez hozzánőtt minden magyar, hiszen ő maga testvérnek nevezett és tartott is minden igaz magyart. De kétszeresen szívéhez nőtt a magyar tanügy és a magyar tanitóság, nemcsak tanítócsaládból való származásánál fogva, hanem azért is, mert mi, magyar tanítók, voltunk az ő terveinek, elgondolásainak és célkitűzéseinek letéteményesei és hordozói és azoknak megvalósításában legközvetlenebb, legnélkülözhetetlenebb és leghűségesebb munkatársai! Hogy mennyire szívén hordozta a magyar tanítóságnak minden anyagi és erkölcsi érdekét, bizonyítja nemcsak munkaprogrammja, hanem több ízben tett fényes megnyilatkozása is, mellyel nyíltan, őszintén hitvallást tesz a magyar tanítói hivatás iránt érzett tiszteletéről, szeretetéről és nagyrabecsüléséről. Vitéz jákfai Gömbös Gyula tanítócsaládból származott és szívében, érzéseiben, elgondolásaiban tanító maradt akkor is, amidőn az isteni Kegyelem a magyar társadalom legértékesebb, legérdemesebb és legmagasabb piedesztáljára emelte. Éppen ezért nekünk, magyar tanítóknak, de dunántúli evangélikus tanítóknak meg kétszeresen kedves és szent kötelességünk, hogy vitéz jákfai Gömbös Gyula példáját a magyar nemzet előtt állandóan elevenen tartsuk, azokat az erkölcsi kvalitásokat pedig, amelyek őt naggyá tették, és amelyek folytán, mint a magyar történelem legnagyobb alakjainak egyike örökkön örökké fényesen tündökölni fog, a magyar nemzetben állandóan ébren tartsuk 1 Fájdalom, nem élhette meg ideális elgondolásainak teljes diadalát. De az általa elvetett mag kikelt, hatalmas, terebélyes fává növekedett, és maholnap kezd tápláló, élvezetes gyümölcsöt is teremni. Éppen ezért megkezdett munkaprogrammja a magyar nem