Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 10. szám - Kántori rovat

351 KÁNTORI ROVAT Rovatvezető : dr. Gárdonyi Zoltán soproni ev. tanítóképző-intézeti tanár. Mit énekeljen a templomi énekkar ? Irta : dr. Gárdonyi Zoltán. Erre a kérdésre nagy általánosságban már lapunk f. é. áprilisi számában igyekeztem feleletet adni. Az alábbiakban az ott vázolt elveket fejtem ki részletesebben és megkísérlem ezek alkalmazását konkrét példákon megmutatni. A templomi énekkar olyan karéneket énekeljen, amelyiknek a szövege kapcsolatban van annak az alkalomnak a jellegével, amelyikről szó van. Legszorosabb ez a kapcsolat akkor, ha a szö­vege nem más, mint maga az illető vasárnapi szent lecke (epistola vagy evangélium). Az az igazán liturgikus karének, amelyik az oltár előtt elhangzó szent igét vetíti elénk a zene eszközeivel. Legtöbb­ször azonban be kell érnünk olyan szövegű karénekkel, amelyiknek a tartalmát gondolati vagy érzelmi kapcsok fűzik a szent leckéhez. A mű kiválasztását az énekkar minősége is meghatározza. Ha vegyeskarunk van : választásunk csakis vegyeskari műre eshetik. Gyermek-, férfi-, vagy női karral azonban e karok mindegyikének saját külön irodalmán kívül az egynemű karok és kánonok közül is adhatunk elő műveket. Vegyeskari művek azonban nem írhatók át pl. férfikarra anélkül, hogy a mű lényegén csorba ne essék. Ugyan­csak az énekkar minőségéhez kell szabni a kiválasztandó karének nehézségi fokát is. Nagyon fontos, hogy a mű nehézségi foka ne haladja meg a rendelkezésünkre álló énekkar teljesítőképességét. Most pedig lássuk, hogy a lapunk hangjegymellékletei mennyiben használhatók fel a legközelebbi ünnepek karének-anyagául. A mű­vekre úgy utalok, hogy közlöm a szerző (átdolgozó) nevét, a mű címét vagy szövegének kezdetét, az énekkar szólambeosztását és faját (V. : vegyeskar, F.: férfikar. E.: egynemű kar), továbbá a nehéz­ségi fokot (k.: könnyű, kn.: közepes nehézségű, n. : nehéz), végül a hangjegymelléklet megjelenési idejét. A reformáció emlékünnepére : 1. (Korái:) „Erős vár ami Istenünk“. 4. F„ kn., 1935. júl.—aug. (dr. Gárdonyi Zoltán átirata). — Ugyanaz 4. V., k„ 1935. okt. (Hamar Gyula átirata). — Ugyanaz 3. E. k., 1935. okt. (Hamar Gyula átirata). 2. Hamar Gyula: „Ha Krisztus maga oltalma“. 4. F., k., 1936. júl.—aug. 3. Tinódi—Gárdonyi: „Siess keresztyén“. 3. F., kn., 1936. júl.—aug. 4. (Korái:) „Tarts meg, Urunk, szent igédnek“. 3. E., kn., 1936. júl.—aug. 5. Gumpelzhaimer : „Istent dicsérd énekkel“. 4. V., kn., 1937. jún. Aratási hálaünnepre : Schütz Henrik: „Dicsérjük lelkesülten“. 4. V„ k„ 1937. szept.

Next

/
Oldalképek
Tartalom