Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 10. szám - Bakó József: A kesztyű
338 A kesztyű Irta : Bakó József. — Nem, kislányom, így kell írni. Nézzétek csak meg a könyvetekben is — magyarázta a tanító a kesztyű szót. Csontos Zsuzsa leült, de látszott rajta, hogy nem nyugodott meg. Fodrozott a csend az iskolában, mint mikor a szellő borzalja a tó színét. Másnap Zsuzsa és a barátnéja egy papírt tartott a tanító elé. Bolti csomagolópapír volt, és rajta : „Kabátok, ernyők, keztyük nagy választékban Kohn Salamonnál.“ Hogy eléje állottak hívás nélkül, azon nem lepődött meg. Arra voltak szoktatva : minden talált tárgyat tegyenek az asztalra, hogy jogos gazdája vissza kaphassa. Most nem tudta, mit akarhatnak a gyűrött papírral. — Tegnap azt tetszett mondani, nézzünk utána másutt is. Tessék, itt is keztyü van írva — fölényeskedett Zsuzsa. Közben ránézett kísérőjére, azután pedig az osztályra, mintha azt mondta volna : Látjátok, én meg merem mondani. . . A tanító elolvasta többször is, hogy időt nyerjen a gondolkozásra. Meg akarta fontolni a lépését. A gyerekek felé tekintett. Furcsa, kételkedő arcú csend, amilyen még sohse volt. — Látom, nem hisztek nekem. — Fájdalom volt a hangjában. Nem szólt senki. A két leány a papírt győzelmesen lobogtatta és az osztály felé mosolyogtak. Hetvenhat szempár táncolt közöttük. Párbaj folyt a tanító és a tanítványok között. — Menjetek helyre 1 Keressünk a könyvben „kesztyű“ szót. Találtak. Úgy volt, ahogy a tanító mutatta. De találtak olyant is, ahol a kétkedőknek lett igaza. (A tankönyvek hibás volta nem egyszer hozza zavarba a fiatal tanítókat.) A vitát a „Helyesírási szabályzat“ döntötte el végérvényesen. Bér az egyikben ott is a leánynak volt igaza. De azt a tanító nem mutatta meg. Látszólag megnyugodtak. A tanító elgondolkozott az eseten. Másutt is így lehet, csak nem merik nyilvánosságra hozni a gyűlések alkalmával ? Félnek, hogy a tekintély rovására megy. Inkább a tökéletes tanító hazug látszatában élnek. Elmélkedései sorén odáig jutott, hogy ez a nyakasságnak tűnő bírálgatás az új módszer következménye. Az önállóság első tipegései lehetnek. Gondolkodni tanították őket, hát gondolkodtak. A gondolkodás pedig hasonlít a puskaporhoz, nemcsak előre taszít, hanem hátra is. Sőt oldalt is, ha nem talál megfelelő ellenállást. Röviddel az eset után bement az egyik tanyába. A máskor vidám gazda most szomorúan fogadta. A szavai merevek voltak, mintha vasruhában jártak volna. Szerették a tanítót, hát nem tudtak soká színészkedni. Zsuzsa rokona volt a gazda. Előhozták a kesztyűs-ügyet. Utána még sokat, amiről a tanító semmit se tudott. Elképedve hallgatta Zsuzsa alattomos munkáját. A szülők és rokonok nem tudták, mi történt a leánnyal. Másik tanítóját szerette. Az új tanítót pedig gyűlölte és gyalázta. Nem értették a gyűlölet okát. Az elmondottak után a tanítóban derengeni kezdett némely jelenet. A nyegle mozdulatok, a kétkedő kérdések, a furcsa szemvillanások és testtartások indító okát, mintha sejtette volna. A szülők feddték, korholták a lányt, mert legnagyobb tisztelői voltak az új tanítónak. Egy elkeseredett pillanatban aztán kiömlött Zsuzsiból a vád:
