Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 1. szám - Könyvismertetés

31 emberiségben az ösztönszerű megkülönböztetés egyének, fajok, tár­sadalmi osztályok között. A probléma, amelyre a könyv feleletet keres, az: vájjon indokolnak-e a mélyreható egyéni különbségek lényeges különbséget a jogok és kötelességek terén is ? Egyéni te­hetségek, hajlamok, diszpozíciók valóban a természettől adott, kikü- szöböíhetetlen különbségek-e, avagy csupán az egyéni akarat, a tár­sadalmi helyzet, környezethatás tesz alapvető különbséget ember és ember között ? Filozófiai vizsgálódások mellett biológiai kérdések fej­tegetése is szükséges e kérdés tárgyalásánál. A kérdés tehát a tehet­ség fogalma körül forog és az Első rész a tehetség biológiáját tár­gyalja ; történeti áttekintés után így elsősorban a modern átörökléstant, különösen a szerzett tulajdonságok öröklődésének, illetve az átörök- lési anyagot módosító környezethatásnak kérdését. Ma a számottevő biológusok elismerik, hogy valamely csíraromboló hatással képesek vagyunk az átöröklési anyagot degenerálni, de megjavítani vagy a genotípust tökéletesíteni ezidőszerint semmiféle külső hatással nem tudjuk.1 A továbbiakban a lelki átöröklést tárgyalja a szerző és a vizsgálódás módszereit. Az állatok lelki hajlamai is öröklődnek s szerző itt érdekes kísérleteket említ az állati tanulékonyság öröklésére vonatkozólag. Nemcsak e vizsgálatok, de egyéb módszerek is fel- használhatók a lelki átöröklés tanulmányozásánál, így a családku­tatás ; érdekesek az ikreken végzett kutatások. Ikrek, amelyek két egyszerre megtermékenyített petékből származnak, rendszerint nem különb hasonló tulajdonságúak, mint két testvér. Vannak egyazon petékből létrejött ikrek. Ezeknél a megtermékenyített pete a fejlődés kezdetén kettévált. Ily ikrek mindig egyneműek, rendszerint ugyan­olyan betegségen mennek át, időben közel egymáshoz halnak meg s egymáshoz teljesen hasonlók. A lelki álöröklésnél egyébként ha­sonló törvényszerűségek mutatkoznak, mint a testieknél. A tanulmá­nyozásra pedig legalkalmasabbak a lelki degeneráltak és a rendkívüli tehetségek, a lángelmék. E kettő átörökléséről szól a könyv követ­kező két érdekfeszítő fejezete sok érdekes példa felemlítésével. így a lángész öröklésénél kitér szerző a Bach-családra, a Darwin-csa- ládra, Pauler, Goethe, Tizian, II. Fülöp, Krupp, Siemens, a Scipiok stb. családfájára ; továbbá sok tehetséges családra kiterjesztett vizs­gálatok eredményére statisztikai táblázatokkal kapcsolatban. A kiváló egyéneknek általában sokkal több kiváló rokonuk van. A további­akban beszámol szerző a közepes tehetségek átöröklésének vizsgá­latairól. Ezeknek nyilvánulása nem feltűnő s a vizsgálatuk nehezebb. Bár az iskolai bizonyítvány a tehetségnek nem hű tükre, a jobb bi­zonyítványok csoportja mégis átlag jobb tehetségű. De csak átlag, mert gyakran a jó bizonyítványnál kötelességérzet és szorgalom vagy akarat helyettesítheti a tehetséget, míg a tehetség s éles ész ezt gyakran nélkülözi és rossz bizonyítványt kap. A tanulók zöme végig nagyjában egyforma bizonyítványt szerez. így a vizsgálatokat, ame­lyek tehát tökéletesek nem lehetnek, a bizonyítványokra szokás ala­pítani, továbbá ezzel kapcsolatban a tanulók szüleire, azok bizonyít­ványára, foglalkozására és társadalmi helyzetére s mindezek össze­1 Csupán kiválasztás útján, az elődök összeválogatása által történhet a faj javítása. S a modern eugenika valóban ettől várja a íaj tökéletesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom