Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 5. szám - Kántori rovat
200 Petrőczy élete (1658—1708) közti időben is élt a dallam, ismerték; Petrőczyre is hatással volt s erre írta bűnbánati énekét. V. A „Gondviselő édesatyám “ melódiája se eredeti hangtét korál- könyvünkben. Ezt a dalt „Bujdosólegény éneke“2 címen közli Káldy Gyula. Azt mondja Káldy : „Az egy bujdosó legény tempo rubatoban írt recitativa-szerű siralmas kesergője, majdnem imaszerű sóhaja mintául szolgált a mai napig (90-es évek) termett és szerzett összes pusztai, csikós- és szegénylegény-daloknak.“i! Szerdahelyi József nagyhírű népszínmű-énekesünk modernizálva alkalmazta egyik magyar népszínműben, Szigligeti „Szökött katoná“-jában. Azt mondja még Káldy : „Ez a dal a székely népdalok ősi prototypusának tekinthető.“ 4 Ma ezt a megállapítást, Bartók és Kodály kutatásai után, meghaladott álláspontnak tekintjük, mert más a székely népdal prototypusa. Az a kérdés most már, hogy a „Gondviselő édesatyám"-nak melyik az eredeti, melyik a modernizált formája, a Káldyé-e, vagy az Egyetem, korálkönyvé-e (44. sz.) ? Inkább a Káldyét gondolom eredeti formának. Káldy szerint az első sor négy hangja egyezik a második négy hanggal, az Egyetem, korálkönyvben nem ; a második, harmadik sor egyezik végig, a negyedik sor 6. szótagja Káldynál melizma, a hetedik, nyolcadik hang az alaphangon hangzik. így ez az énekformánk sem eredeti hangtét. (Melléklet 5. a. b.) VI. A „Küldé az Úristen hűséges szolgáját“ c. ádventi melódiát (Ékv. 106. és 116. sz.) ritmikus formában mutatom be, ahogyan énekelték eleink még 1800 táján is. (1778. és 1794. debreceni ref. ékv. 170. sz.) Ezt az énekünket hangjegyekkel először az 1651-es Kisdi Benedek-féle „Cantus Catholici“-ben találjuk, mint latin ádventi introitust, ilyen címen: „Mittit ad Virginem“6 Dallama benne van az 1778-as énekeskönyvben is. Eredeti szövege így hangzik : A „Cantus Catholici“-ből Sik Sándor fordítása alapján : Küldé az Úristen Gyors és hű szolgáját Szűzhöz Názáretben Gábriel angyalát. Hogy mutatná kedvét. (1 —14. vers.) A „Cantus Catholici“ a latin szöveghez alkalmazta a ritmust, így : az első, második, harmadik, negyedik sor negyedik és hatodik szótagja hosszú, a többi rövid, az ötödik sor második és hatodik szótagja hosszú, a negyedik szótag' melizma. A ref. énekeskönyv magyar szöveghez szabta a melódia ritmusát. Aki egyszer hallja ezt a szépséges magyar dalt ritmikusan, többé nem énekli a mi kiegyenlített formánkban. Az vár még kutatásra: miért változtatták meg az eredeti énekvers rímelését új énekeskönyvünk szerkesztői, 2 U. o. 18. lap. 3 U. o. 111—IV. lap. 4 U. o. IV. lap. 5 Kisdi : „Cantus Catholici“. Magyar Irodalmi Ritkaságok gyűjteményében megjelent. 17—18. lap. Az 1778-as ref. ékv. szerint: Küldé az Úristen Hűséges szolgáját Szűzhöz Názáretben Gábriel angyalát, Hozzánk jókedvében. (1 —12. vers.)
