Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 4. szám - Könyvismertetés
156 kezünkben lesz az evező, Törvény, Rákosi kőfejtő felett (Sterbenz ezt és Fenyőerdőt illusztrálta gyönyörűen), Ne felejts, Százszorszép, Szemek, de a többit ás citálhatnám. Szerző novelláskötete címlapján ott van Mihaloviis János szép rajza a Fábricius-ház kapujával. A köteten soproni levegő észlelhető s belőle Sopront is megszeretjük, ezt az ősi várost, amelynek Ferenc József-tere élő múzeum s az ország egyik leghangulatosabb darab földje. Már mondottuk, hogy a „Vándorfürt' és a „Búzakalász legendája“ költője elsősorban lírikus, mint Ady Endre. S mint Ady Endre novelláiban, úgy Missuray-Krúg Lajos elbeszéléseiben is előtérbe lép lírikus volta ; előtérbe lépnek a gyönyörű képek és a remek nyelvezet, ami mindvégig lekötik az olvasót. Egyébként helyzetrajzok, mint Andrejeff elbeszélései. A „Shanghai“ Gorkij-ra emlékeztet, de persze más úgy a milieut, mint a szereplőket tekintve. Csak a leírási mód öntudatlanul eszünkbe juttatja az orosz írót. Ami még jellemzi írónkat : a mély gondolatok. Amint a versekben, úgy itt a novellákban is s gazdag szókincs áll a szerző rendelkezésére, hogy ezeket a legtökéletesebben tudja kifejezni. Nagy értéke irodalmunknak e kötet, amelyben korunk egyik-másik kérdése, így ifjúság elhelyezkedésének kérdése, a felekezetek közti béke is művészi formában nyer kifejezést. Újszerű, eredeti rajzok, nem mindennapi szépségek gazdag gyűjteménye e kötet. A novellák közt talán a legkitűnőbb a: „Kenyér“. Szép gondolat: „Az elesett embert vissza kellene vezetni a Megváltó keresztjéhez. Mert kell, hogy újabb és újabban születendő kultúrkörök középpontjába is a Krisztus kerüljön, de való alakjában!“ A „Szavak muzsikájáéban gyönyörű a tél leírása, „Zengő harangok“ hangulatos és helyi vonatkozás jellemzi. A Ferenc József-tér, a népszavazás emléke, a hűség városa éled fel lelkűnkben. Megható a mély érzéssel megírt: „Csendes beszélgetés édesanyámmal“. Kedves a „Ciklámen“ c. novella. E virág csak Sopron környékén nő hazánkban. Itt is gyönyörű a természetleírás. Feléled lelkűnkben a Kecskepatak völgye s ezzel Sopron páratlan szép környéke. „Isten könnycseppje“ pedig a Balatont varázsolja elénk, ennek adja mesteri leírását. Szinte látjuk előttünk a fürdőket, a helységeket a fürdői élettel és a Balatont az orkánnal. „Rab János ocsár és a vörösök“ sok humorral megírva a rábaközi néptől ellesett kifejezésekkel, szólásmódokkal. „Az áruló kútja“ a kies Kőszeg városába visz, a Jurisics által védelmezett várba s az áruló Hörmann históriáját meséli el. „Elkésett levelekben“ szép a leírás, hasonlóan a „Köd“ c. novellában. „Hínár“ a Fertőt s a Tómalmot éleszti fel lelkűnkben és a Riviérát. „A föld“ ismét az egyszerű emberek rajza. Sok a humor benne s a népies szólásmód. Csak megemlítem még a következő novellákat: Gyerekek, „Sanghai“ (a soproni buschenschankok életét festi kitűnően). Sajgó sebekből a vér megered, Fabricius. Aki a valódi szépséget kedveli, szereti és élvezni tudja, szerezze meg Missuray-Krúg Lajos e művészileg megírt, páratlan szépségekkel telt két kötetét. A verskötet ára : 2 P, a novellásköteté : 3 pengő.
