Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 3. szám - Roth Kálmán: A gyermekről meg lehet ismerni a családot

91 mint a képrögzítés. Goethe említi ama képességét, hogy csukott szemmel rozettákból és virágokból képeket tud alkotni. A megismerésben tehát az eidetika több fokozatot állapít még az érzettől a reprodukálható képzetig. Ennek a postulátumait Jaentsch következetesen átvitte a tudatra s megállapítja, hogy úgy a térszem­léletben, mint a gondolkodásban és akarásban nemcsak egyforma létezik, hanem egész rétegszisztémák. A régebbi tudatrétegek ki­forrottabbak, maradandók, a fiatalabbak differentiálódnak és kifej­lődnek. Jaentsch felfedezése érdekes és a lélektanra, valamint vele kapcsolatban a nevelésre nagyfontosságú, ámbár végső, értékelő konzequentiát még nem lehet levonni kutatásaiból, mert a vizsgála­tok, kísérletek még folynak. Tisztázásra vár az eidetika viszonya a hallucinációhoz. Vannak egyének, akik — anélkül, hogy eidetikusok lennének, — roppant élénk visuális típusok. Viszont az bizonyos, hogy az eidetika különösen ott nagyjelentőségű, ahol a szemléltetés az ismeretszerzés alapja, tehát az iskolában. Mindenesetre a Kartár­saknak módjukban van megfigyelni tanulóik hajlamát eme képrög­zítésre és az eidetika befolyását a képzetalkotásnál. A gyermekről meg lehet ismerni a családot. írta : Roth Kálmán. A jó tanító a gyermeken keresztül is könnyen tiszta képet nyer­het a család életének összhangjáról vagy ellenkezőjéről, nevelő vagy rontó hatásáról. Feltétlenül szükséges, hogy a családot, amely a gyermekre a legtöbb hatást gyakorolja — a tanító ismerje meg! De sajnos, éppen azok a családok, ahol a legnagyobb a szociális nyomor és ezzel összefüggően a rendezetlen családi élet: ott a legkevésbbé örvendhet­nek a tanító gyakori látogatásának. Itt jut azután jelentőséghez, hogy a tanító a gyermek megfigyelésével szerzett impressziók alapján próbálja összeállítani a gyermek lelkiségét és nevelőhatást gyako­rolni a gyermeken keresztül a családra. Egy tekintet a gyermek arcára, kezére, ruházatára, elárulja azt, hogy milyen az édesanyja. Következetesen gondol-e a tisztaságra ? Öröme van-e gyermeke gondozotlságában ? A gyermek nyugodtsága, mozgása, fegyelmezettsége élénk bizonyítéka a szülők ebbeli példa­adásának. Az istenfélő, imádkozó, tiszta életű család reányomja lelküle- tének bélyegét a gyermek egész valójára ; és az a kiegyensúlyozott lélek biztosságával jár-kél. Egy durva gesztus, egy elejtett szó, élénk képet tár elénk a család láthatatlan életéből. A kis Józsi nyugtalan tekintete, csúnya szó használata elénk vetíti kicsiny családjuk szeretetlenségben folyó életét. A Pista sápadt arca, beesett szeme kérdezés nélkül elárulja, hogy ma még nem evett és éhes. A Jancsi tüzetes megfigyeléséből bizonyossá válik, hogy náluk keveset imádkoznak. A káromkodás, a gyermekek előtti

Next

/
Oldalképek
Tartalom