Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 3. szám - Kemény Péter: D. Geduly Henrik

Cegléd, 1937. március hó.

XLIII. évfoyam, 3. sz.

E99HEÉL1KUS NÉPISKOLA

AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TANÍTÓEGYESÜLET FOLYÓIRATA

Felelős szerkesztő : SOMOGYI BÉLA

Felelős kiadó : KISZELY JÁNOS

MEGJELENIK HAVONTA.

Szerkesztőség : Körmend, Kossuth Lajos u 24. sz.

Kiadóhivatal : Cegléd, evang. iskola.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre . . 10'-— P, fél évre 5'— P Postatakarékcsekkszámla : 42.523

D. Geduly Henrik.

Február 19-én, az esti órákban, szomorú hír terjedt el Nyíregyházán : „A nagybeteg állapotában rosszabbodás állt be.“ A hír mindenkit levert, vallásfelekezeti különbség nélkül. Mindenki ott volt lélekben a szenvedő beteggel, az aggódó családdal. Negyedtizen- kettőkor jóságos szíve megszűnt dobogni, lelke visszaszállt a szeretet Istenéhez, ahonnan vétetett.

Elvesztettük, akinek csak jóságát és szeretetét érezhettük, akinél senki az iskolát jobban nem szerethette, akinek megértő, segítségre mindig készséges lelke annyi könnyet törölt le. Szeretetet sugárzó tekintete, arcának jóságos vonása, de sokszor bebizonyította, hogy a szeretet a legnagyobb hatalom itt a földön. Ravatalához több, mint 40.000 ember járult három nap alatt.

D. Geduly Henrik 1866 október 24-én Bécsben született. Édes- atyja, Geduly János, az Erdődy-család birtokainak egyik központi igazgatója volt. Egyébként a család egyike a legrégibb papi családoknak. Atyja korai halála után nagybátyja, Geduly Elek lónyabányai lelkész, gondoskodott neveltetéséről.

Elemi iskoláit Losoncon végezte. Itt kezdte meg középiskolai tanulmányait is. A harmadik osztályban már a Selmecbányái líceumban találjuk. Érettségi után a pozsonyi teológiára megy. Itt hamarosan az ifjúság vezére lesz. Harmadéves korában már a „Gondolatok“ c. teológiai folyóiratot szerkeszti. Negyedéves korában pedig nyomtatásban jelenik meg első tudományos műve.

Tanulmányai befejezése után a zólyomi egyházközség hívta meg segédlelkészül. Itt szerkeszti a „Zólyommegyei Hir!ap“-ot.

1891-től segédlelkész és vallástanár, 1896-tól rendes lelkésze a nyíregyházi gyülekezetnek. Ebben az időben, több önálló tudományos munkája mellett, az „Evangélikus Őrálló“-t szerkesztette.

Mint lelkész-iskolaszéki elnök nagy súlyt helyezett a népiskolára. Egyre-másra épültek a nyíregyházi tanyai iskolák, ő maga mondta: „Egyház iskola nélkül olyan, mint a meddő házaspárból élhet, de jövője nincs.“ Nagy örömmel vett részt a tanyai iskolák