Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 11. szám - Kántori rovat
408 (1840—1928) sárszentlőrinci ev. lelkész. A szöveget a) 3 szólamú egynemű karra (azaz gyermekkarra v. nőikarra v. férfikarra felhasználhatóan) és b) vegyeskarra Hamar Gyula látta el dallammal, illetőleg zenével. 5. Zengjen ének minden szájon. Szövegének szerzője Sántha Károly. A szöveg a dunántúli énekeskönyv 121. számú énekszövege, melyet a) vegyeskarra, b) 3 szólamú gyermekkarra v. nőikarra Hamar Gyula zenésitett meg. 6. Az Űr születéséről. Az eredeti régi magyar szöveg a Batthyány- kódex 25. lapján található meg. A Batthyány-kódexről e helyen megjegyezzük a következőket: Legelső magyar protestáns énekeskönyvünk, mely 1556—1563., vagy 1560 —1563. között készült. Kevés kivétellel a róm. katolikus egyház ősrégi himnusainak magyar verses fordításait tartalmazza. És zsoltárokat is foglal magában. A Batthyány-kódex, mely a gyulafehérvári róm. kát. püspöki könyvtárban őrzött díszes kéziratként vált ismeretessé, nyomtatásban a Nyelvemléktár 14. kötetében jelent meg. A szöveget vegyeskarra megzenésítette Hamar Gyula. 7. A keresztyénségben. Szövegét Szegedi Gergely, egy igen nevezetes protestáns énekeskönyv szerzője írta. Sz. G. énekeskönyve 1569-ben jelent meg, mely az 1778. évi debreceni református énekeskönyv őséül tekintendő. Egyetlen teljes példányát 1892-ben fedezték fel a breslaui (Németország) városi könyvtárban. Hasonmásszerűen kiadta a Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban. A szöveget vegyeskarra megzenésítette Hamar Gyula. 8. Ti hívek, ó jertek. Szövege latin eredetű („Adeste fideles“) s Németországban igen elterjedt karácsonyi ének, melynek német szövegét az eredeti latin szöveg nyomán Ranke Henrik (1798—1876.) erlangeni tanár, a híres Ranke Leopold történetíró testvére írta „Herbei, oh ihr Gläubigen“). A szóbanforgó ének dallama katolikus eredetű s Londonból, ahol 1797-ben vált ismeretessé, Németországba származott át. Vegyeskari és egynemű kari kidolgozásban közöljük. Az egynemű kari letét Palme Rudolf (1834 —1909.) magdeburgi orgonás és zenetanártól származik. 9. Zengjen hálás tiszteletet. Szövegül a Vietorisz-féle Franoscius- fordítás 86. sz. énekszövegét használtuk fel. Dallamát férfikari letétben, eredeti ritmikus alakjában közöljük. Dallama a Mennyből jövök most hozzátok c. dallam, mely legelőször a , Schumann-féle lipcsei énekeskönyvben (1539.) jelent meg. A dallam szerzője minden valószínűség szerint Luther Márton. 10. Eljött hozzánk az üdvösség. Szövegének szerzője Speratus Pál (1484—1551.) pomaréniai reformátor, Luther személyes barátja. A szóbanforgó szöveg már 1523-ban Wittenbergben nyomatott röpcédulák révén lett ismeretessé. Alig van több olyan énekünk, mely annyira hitvallásszerű, mint ez az énekünk. Dallama valószínűleg egy 15. századbeli húsvéti ének dallama. Eredeti ritmikus alakjában közöljük egynemű kari letétben. 11. Csendes éj. a) Vegyeskarra, b) férfikarra, c) egynemű karra. A szöveget Mohr József (1792—1848.) oberndorfi (Salzburg közelében) róm. katolikus segédlelkész szerezte 1818. december 24-nek esti könyörgésére, a szöveget pedig az említett nap reggelén Gruber Ferenc (1787— 1863.) halleini (Salzburg) róm. kát. kántor zenésítette meg s a karácsonyesti könyörgésen két énekhangon gitárkisérettel adták elő. Azóta ez az ének a világ legelterjedtebb karácsonyi népénekévé vált. Nyomatott Simon és Garab könyvnyomdájában, Cegléden.
