Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 11. szám - Gráf Samu: A vallástanítás tárgyi feltételei
387 a Szentföldön. Továbbá a jellegzetesebb történeteknél csak vegyük át a Szentírás kifejezéseit, neveit is. Igaz, minden történetet nem lehet bibliai nyelven tanítani. Ez t. i. a szóról-szóra való tanulást tételezi fel. Ha pedig a bibliai történeteket mind szóról-szóra kellene megtanulni, az előírt történeteket nem lehetne mind átvenni. Szóról-szóra meg kell tanulni elsősorban Isten, Jézus szavait, a bibliai idézeteket, a példázatok legnagyobb részét. El sem tudnám azt képzelni, hogy valaki a magvetőről szóló példázatot, a zsoltárokat, vagy a hegyi beszédet saját szavaival mondja el. Viszont nem okvetlenül szükséges, hogy a gyermekek p. o. az összes Sámuel és József-történeteket, sem az összes újszövetségi történeteket elejüktől végig szóról-szóra tanulják meg. Áll ez főleg azokra a történetekre, melyeket az u. n. „rávezetés“ céljaira használunk fel. (Lásd fentebb !) 2. A káté. A kátét — mondja az Utasítás — a bibliai történetekre támaszkodva és a Szentírás világánál kell magyaráznunk és tanítanunk. Közismert tény, hogy a népiskolai kátétanításnak minden időben voltak ellenzői. De volt olyan idő is, amikor a káté képezte a vallástanítás csaknem egész anyagát, mint p. o. a 16. század II. és a 17. század I. felében. Akkor még a népiskolás gyermekek is csak dogmatikai és dogmatörténeti anyagot kaptak. Nemcsak Luther kis kátéját kellett megtanulniok a lutheri magyarázattal, hanem ennek a magyarázatnak egyre bővülő magyarázatait egy csomó bibliai verssel, ezenfelül zsoltárokat és énekeket a kátéval kapcsolatban. Az egyház tanítását úgyszólván teljes egészében akarták már a gyermekekkel közölni és a főcél ezen anyagnak a legszigorúbb betaníttatása, be- emlékeltetése volt, a pedagógiai szempontok háttérbeszorításával, sőt teljes mellőzésével. Ennek a túlzásnak, mely Luther szellemével is ellentétben állott, az volt a következménye, hogy egy következő kor a kátétanítást teljesen elejtette és csak a 19. században nyert megint polgárjogot a népiskolákban. Az újabb korban azonban — mely tudvalevőleg a munkaiskola jegyében áll — újra jelentkeznek a káté ellenségei. Ezek a káté háttérbeszorításán, sőt a népiskola alsó és középső osztályaiból való teljes kiszoríttatásán fáradoznak. Nézzünk szemébe ennek az irányzatnak és keressük meg az okait. Az első kérdés itt az, hogy ellentétben áll-e a káté a munkaiskola szellemével ? Nyugodtan azt felelhetjük, hogy nem. Tárgyi ellentét itt nincs, nem is lehet. A káté egesz anyaga elejétől végig, de különösen az első három főrész szépen beleilleszkedik a munkaiskola tananyagába, de nem illeszkedik bele a magyarázatok további és többszöri magyarázata, mely egyes u. n. kátékban 3-szor, sőt 5- ször annyi, mint maga Luther kiskátéja. Sőt van olyan „káté“ is — és pedig nem egy —, ahol Luther magyarázatát kurtítják vagy egyes részeit egészen elhagyják, de a szerző teletömi könyvét saját magyarázatával. A legtöbb pedagógus és theologus is jelenleg azon a nézeten van, hogy Luther magyarázata mellett főleg csak szómagyarázatnak van helye megfelelő bibliai és énekversekkel. A jelenlegi magyar fordítás — hála Istennek — olyan, hogy
