Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 1. szám - Kis hírek

32 Egy megható levél története. Hírt adtak a lapok arról, hogy Bojtos Pál ny. zsebeházai tanító a közelmúltban elhunyt. Alig né­hány hónappal ezelőtt ment nyugdíjba régi betegsége: cukorbaja miatt. A nyugalmat nem sokáig élvezhette. Talán életének leg­utolsó levele volt az, amelyet Kiszely Jánoshoz, egyesületünk pénz­tárosához írt. Ebben arra kéri őt, hogy az Orsz. Egyesületünk részéről a legutóbbi közgyűlésen egy beteg tanító részére megajánlott 100 P-s segélyben az egyesület őt részesítse. Kérő levelében előadja, hogy két fia taníttatása s kórházi kezelési költsége nyugdíját szinte teljesen felemészti s megélhetésére alig marad havonta 10—15 pen­gője. És ez így megy 1934, január 1-e óta. Ezt írja tovább : „Mind­ezeket pedig azért közlöm, mert azt hiszem, hogy arra a 100 pen­gős segélyre senki sincs úgy rászorulva, mint én . .. Micsoda öröm volna, ha karácsonyra megkaphatnám és magamnak, gyermekeink­nek a legszükségesebb ruhát beszerezhetném. Gondolkodj rajta és illetékes helyen szólj az érdekemben.“. . . A levelet Kiszely János az Orsz. Egyesület elnökéhez küldte pártoló ajánlással, ki azt véleményezés végett azonnal köröztette az egyesület alelnökei: az egyházkerületi tanítóegyesületi elnökök között. Mikor Grieszhaber megkapta s meleg ajánlósorokkal továbbí­totta, megérkezett Bojtos Pál halálhíre. Néhány nap múlva vissza­érkezett mindegyik egyházkerületi egyesületi elnöktől a kérő levél egyhangú pártolással. így az Országos Egyesület elnöke kiutalta a 100 pengős segélyt, de már nem Bojtos Pálnak, hanem gyászba- borult özvegyének. így a megboldogult utolsó kívánsága, ha halála után is, de mégis teljesült. A 100 pengős segély odajutott, ahol a legnagyobb szükség van rá, ahol a közösség támogató, felsegítő szeretetét a legjobban, tudják méltányolni: porig sújtott, gyászoló család karácsonyéra. Őszinte részvéttel gondolunk a gyászoló tanító­családra s őszintén sajnáljuk, hogy az adomány már életében nem tudott a megboldogulthoz eljutni. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A református tanítótestvérek hivatalos lapja: a Tanítók Lapja most január 1-én ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát. Meleg bajtársi érzéssel veszünk részt laptársunk ünnepi örömében és kívánjuk, hogy az eddigi áldásos munkával szolgálhassa még számos évtizeden át a református népnevelésügy, egyesületi élet nagy célkitűzéseit, a kari összetartás és egység nagy erőt képviselő esz­méit s mindezzel a magyar nemzeti művelődést és nemzeti gondolatot. Ugyancsak jubileumot ül a református énekvezérek egye­sületének hivatalos lapja: a Zeneközlöny, amely most lett tíz esztendős. Ennek a laptársunknak ünnepi örömében is őszintén osz­tozunk s további sikert és eredményt kívánunk részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom