Evangélikus Népiskola, 1934
1934 / 12. szám - Egyesületi élet
344 Az egyesület az indítványt egyhangúlag magáévá teszi és őszinte meggyőződése, hogy egyházmegyénk két vezető egyénisége, nagytiszteletű Horváth Lajos esperes úr és nagyságos dr. Ittzés Zsigmond egyházmegyei felügyelő úr, mint zsinati képviselők, a tanítóság iránt való megbecsülésüknek és munkájuk értékelésének ismételten kifejezést adnak azáltal, hogy jogos kérelmünket a zsinat magas színe előtt legmesszebbmenoen támogatják s azt sikerre is vezetik, így a lekész és tanító lelkeket egymáshoz közelebb hozzák. E kérelmünket ennélfogva az egyesület jegyzőkönyvi kivonat alakjában az illető zsinati tag uraknak szíves tudomására juttatni határozza. Elnök megemlíti továbbá jelentésében hogy esperes úr felhívására zsinati tanítóképviselőre — utólagos jóváhagyás reményében — Somogyi Béla körmendi kartársunkra adta le egyesületünk 16 szavazatát. Az egyesület ezen elnöki intézkedést jóváhagyólag tudomásul veszi abban a hitben, hogy igazságos ügyünket a legjobb kezekbe tettük le. őszinte sajnálattal jelenti, hogy az egyházkerület és az országos ev. tanítóegyesület nagyrabecsült kiváló elnöke: Krug Lajos ezen tisztségéről lemondott. Az egyesület soha el nem múló hálája jeléül Krug Lajos hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvében megörökíteni határozza. Utódját — a kerületi elnöki székben — Grieszhaber Endre ma- josi kartársat egyesületünk bizalommal köszönti s fáradhatatlan munkálkodásától a legjobbakat reméli. Egyesületünket az a megtiszteltetés érte, hogy dr. Balázsovits Gyula kar társunkat kerületi tanítóegyesületi jegyzővé választották. Kívánjuk, hogy kartársunk a „doktori" fokozat megszerzésében és ezen egyházkerületi kitüntetésben is találja meg lelke legfőbb gyönyörűségét. Hálával és köszönettel emlékezik meg D. Kapi Béla püspök úr Öméltósága által ezidén a somogyi és zalai tanítók részére Keszthelyen tartott konferenciáról. Óhajtja a lelkészeket és tanítókat közösen érdeklő kérdésekben együttes tanácskozások tartását. Kiemeli Iharosberény templomának 100 éves jubileumát és Surd követésre méltó áldozatkészségét, amellyel új köntöst adott elavult iskolaépületének. Mindkét gyülekezet meghívására a hálaünnepélyeken a tanítóegyesületet képviselte. Sajnálattal emlékezik meg Czéh Sándor sandi kartársunk betegségéről, Thék Lajos volt iharosberényi, később tárnokréti kar- társunk korai gyászos elhunytáról, lerója a kegyelet adóját a világháborúban hősi halált halt Horváth Mihály gyékényesi kartárs emléke iránt. Anyagi és erkölcsi ügyeink, sérelmeink orvoslását még eddig hiába reméltük, de azért nyilván kell azokat tartanunk. Elkeseredésünknél már csak a szegénységünk nagyobb. Az állam nem adja, az egyház pedig a legtöbb esetben nem tudja megadni azt, amihez a
