Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 2. szám - Ebenspanger János pedagógiai gondolatai

46 az a tény, hogy a fesztelenül gyermekének tanítójával társalgó mun­kás bízik a tanítóban, őmaga is tanulni akar, minden munkára kész, a tanító irányítását elfogadja, minden kívánságát szívesen teljesíti. Ez viszont kárpótolja a tanítót azért a sok lemondásért, amit az új rend tőle követel. Az iskola ügyeit a tanítótestület és egy kilenctagú szülői tanács intézi. A szülői tanácsot a szülők egyesülete választja titkos szava­zással minden második évben. A Telemannschuleban ez a kilenc­tagú szülői tanács nyolc szociáldemokratából és 1 kommunistából ál­lott. Mindennek dacára a tanítói kar az előbb említett szép munkát ezzel a szülői tanáccsal el tudja végezni. Persze vannak iskolák, ahol a szülői tanács egészben, vagy a maga többségében polgári elemek­ből áll. Ezek a szülői és tanítói kamarák, ahogy még máskép nevezik őket, megszabják az iskolai törvényeket és az iskolai rendet, amelyet a városi tanács aztán jóvá hagy, ha nem ellenkeznek a birodalmi és országos alkotmánnyal. A Telemanniskolában havonta egyszer van szülői értekezlet és minden két hétben ú. n. szórakozó est (Unterhaltungsabend), ahol szülők és tanítók találkoznak, énekelnek, muzsikálnak, kézimunkáz­nak, olvasgatnak vagy mesélnek. Minden iskola minden évben június végén nagy iskolai ünnepet rendez a szabadban, amelyre már tavasz óta készülnek. Ez alkalom­mal a gyermekek szüleikkel és a tanítókkal egész napra kivonulnak a város környékére, az Elbe vagv a tenger mellé és az egész napot játékok és szórakozások mellett kint töltik a szabadban. Az iskolában a rendet maguk a gyermekek tartják fenn és pedig úgy, hogy a 12 évnél idősebb gyermekek hétről hétre összegyülekez­nek valamelyik teremben és ott titkos szavazással megválasztják azokat, akiknek kötelességük a folyosókon, a tantermekben és az iskolaudvaron a rendet fenntartani. A következő napokon alkalmunk is volt, egy ilyen gyermektanácskozáson résztvenni. Folytatjuk. Ebenspanger János pedagógiai gondolatai. Halálának 30-ik évfordulójára. Irta: Koller István. 1903. január 24-én halt meg Ebenspanger János, a felsölövői ev. tanítóképző intézet főnöke, a kiváló tanár, aki atyai szeretettel vette körül tanítványait, akik éppen ezért rajongva szerették és aki a felsőlövői tanintézetek oszlopos tagja volt. Érdemeit elismerve az igazgatói címmel tisztelték meg működésének 25 éves jubileuma al­kalmával. S érdemei valóban nem csekélyek. Tekintve, hogy az idő­sebb generáció között ma is működnek nagyon sokan tanítványai közül, azt hiszem szívesen veszik a szeretve tisztelt mesterről való megemlékezését. Minden tanítványát a soha meg nem szűnő hála köti nemes egyéniségéhez s Ebenspanger János joggal elmondhatná:

Next

/
Oldalképek
Tartalom