Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 11. szám - A filozófia tanulmányozásáról
288 ily kollégiumot hirdetett: „A pedagógia története összefüggésben a filozófia történetével." A filozófiának vannak rendszeres és történeti problémái. A rendszeresek közé soroljuk az ismeretelméleti, metafizikai és érték- tani problémákat. Ezek a szoros értelemben vett filozófiai problémák, amelyeket más tudomány nem vett fel. Az értéktani problémák között azon értékek, amelyek önértékeknek neveztetnek — az igaz, a szép és a jó —, képezik alapját a következő tudománynak: logika, esztétika és etika. Az ismeretelmélet kérdése: Meddig terjedhet ismeretünk s így a tapasztalat alapján szerzett tudomány értékét bírálja. Sokan az elméleti logikához sorolják, Windelband pedig nem ok nélkül tekinti az egész filozófiát az általános érvényű értékről, illetőleg azok lehetségességéről szóló tudománynak. Az önértékeken kívül vannak gazdasági és hasznossági értékek is és az ezek alapkérdéseiről szóló tudományt is sokan a bölcsészeihez számítják és nem a szaktudomány körébe, amely csak a tapasztalat jelenségeinek okozati összefüggéséről szól. A kultúra az összes értékek művelésén épül fel s az értékek azon rugók, amelyek a ,,kell" útján parancsolólag lépnek fel s az egyest, valamint a társadalmat előre serkentik a haladás útján. Érvényesek, de nem léteznek. Plató nyelvén felette állanak a létezésnek. A metafizika általában arról szól, ami a tapasztalaton túl esik és mégis elmélkedünk róla, mert az erről való felfogásunk is hozzátartozik világfelfogásunkhoz. Windelband nagyon helyesen mutat rá, hogy az ismeretelmélet tulajdonképpen bizonyos tekintetben azonos a metafizikával, mert a jelenségvilág mögött lévő világ lehetségességéről szól és arról tudomás szerezhető-e. A „Ding an sich" a metafizikának volna tárgya. Midőn kutatjuk, a világ anyag-e? szellem-e? vagy mindakettő?, akkor tulajdonképpen nem a jelenségvilágra vonatkozik megállapításunk. Ostwald az energiát tartja a mindenség lényegének. Ez nagyon téves megállapítás, mert már a pszichikai nem tekinthető energiának. ,,Ha azonban — mondja Riehl — az anyag az energia ,,jelensége", akkor kell, hogy az ,,energia" az anyag ,,magánvalója“ (Ding an sich) legyen. A magánvalókról pedig az a nézetünk, mint Kantnak: nem tudjuk, mik és nem is kell tudnunk, mert hiszen soha egy dolog másként elénk nem kerül, csakis mint jelenség." A filozófia feladata nem a képzetek és értékek keletkezésének kutatása, hanem azok érvényessége. Ez kétféle módszer, amely különbségtétel már Kantnál található és ma pszichológizmus és logiz- mus alatt ismeretes. A képzetek tényleges lefolyása nem mond semmit érvényük felett. E kettő független egymástól. Kant e megállapítása tulajdonképpen platonizmus egyúttal, mert, bár itt az elmében levő igazságokról lévén szó, csak egy lépés kiéli még, hogy azt az elmétől is függetlenítsük és azt mondjuk: Az igazság igaz marad akkor is, ha azt senkisem ismeri fel, tehát senkisem gondolja s minden igazság megvolt már, mielőtt elismerték. Az igazság nem függ elismertetésünktől. A képzetek és értékek keletkezését a szaktudományok kutatják. Ezek alapkérdéseit: élet lényege, nyelv eredete stb. is szokás a filozófiához számítani és ilyenkor természetfilozófiáról, nyelvfilozófiáról stb. beszélünk, lehet e kérdéseket a metafizi-
