Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 2. szám - ajtai Kovács József - Rákos István: A végekér - Könyvismertetés

69’

tőségéről szól a szerző. A természet önkéntelenül hat a gyermekre és a tanítás célja: a természet életének tudatos megfigyelése Ez nagyon találó s igaz meghatározás. Az alaki cél pedig a természet megszerettetése. Behatóan tárgyalja a kis munka az anyagot, amely az évszakokhoz igazodik, majd a más tárgyakkal való kapcsolatot. A megalapozás már a beszéd- és értelemgyakorlatok útján történik. A földrajznál is sok a vonatkozás és az olvasmányok tárgyköre a természetre is kiterjeszkedik A legbehatóbb természetesen a tanítás módjairól és menetéről szóló rész. A tanításnak biológiai és ökológiai irányban kell történnie. A tanítás menetének fokai a célkitűzés, megértetés, megerősítés s végre az öntevékenység. A gazdaságtan és háztartástan tanítása a gyakorlati munkán alapul. Tanítási vázlatot is csatol a szerző a házi sertésről és talaj megmunkálásáról, az ásásról. Mindkettő jó szolgálatot tesz különösen kezdő tanítónak az iskolai tanítás alkalmával. A következő rész szól a felszerelésekről, szertárakról, a szemléltetésről; a kirándulásokról sok hasznos megjegyzést találunk itten s a szertárak részletes felsorolását. Végre találjuk a kis könyvben még a tankönyvek, módszertani könyvek, vezérkönyvek jegyzékét. A gazdag tartalmú füzet másik része hasonló szempontok szerint tárgyalja az egészségtan tanítását, tanítási vázlattal, a segédeszközök, tankönyvek, módszertani s egyéb szakmunkák felsorolásával. A vállalat minden füzete a legmelegebb pártolást s támogatást érdemli meg, ezért olvasóinknak ismételten is felhívjuk e füzetekre a figyelmét

Koller István.

*

„Az én szülőföldem“. Irta: Dezső Lipót. Szombathely 1930

Elfelejtett régi monográfiák óta nem jelent meg Vasvármegye történelmi emlékeiről, természeti szépségeiről, népének sorsáról, jelen helyzetéről, szenvedéseiről ilyen átfogó szeretettel és gondossággal megirt mű Az olvasó csodálkozó szeme kiséri a kiváló írót a vadregényes vasi tájak hegyes-völgyes vidékén és síkhullámos rónáin végig. Ezer és ezer rejtett szépség bontakozik ki előtte. 204 rendkívül ízlésesen kiállított kép gazdagítja ezt a nagybecsű művet. Utolsó fejezete a megcsonkított haza jajszava. Szerzővel érzünk akkor, amikor erős hittel visszavárja a városszalónaki, a németújvári, az alsólendvai, a rohonci, a borostyánkői és lékai várakat, dicsőséges múltúnknak e beszédes hirdetőit.

Dezső Lipót könyve azonban nemcsak a vasmegyei tanférfiak érdeklődését keltheti fel, hanem országunk minden tanítójáét is. Akinek drága minden elharácsolt röge az ezeréves hazának,, az szeretettel forgatja majd ezt a könyvet és mint hatásos földrajzi segítőeszközt és irredenta célokat szolgáló kiváló művet be is fogja szerezni. (Szerzó kiadása: ára 250 P.)

*

„Hazafias dalok.“ Tiboldi József szerzeményei.

A zeneirodalom terén nem ismeretlen szerző két- és három-