Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 2. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Fogalmazás, írás, olvasmánytárgyalás
42 beli dolgozatot, de mindenesetre arra törekszünk, hogy amit egy élménnyel kapcsolatban vagy megfigyelés alapján elmond, az egy bizonyos logikus összefüggés legyen. Itten már arra is tekintünk, hegy a mondatok egy bizonyos rendszer ßzerint kövessék egymást, hegy az egésznek megérthető formát adjunk. Az írásbeli fogalmazást természetesen mindenkoron megelőzi még a szóbeli fogalmazás, amidőn nagy gondot fordítunk a helyes kiejtésre, mint amely a helyesírásnak alapfeltétele. A mondatok eleinte kezdetlegesek és nehézkesek lesznek, A fődolog azonban, hogy a gyermekeknek önálló alkotásai legyenek, éppen azért azokat is mindig kellőképen értékelni és méltányolni kell, hogy ezáltal növeljük munkakedvét és önbizalmát. A fogalmazás a népiskolai tanulónak a legnehezebb művészete, melyet csak céltudatos és gondos előkészítés, valamint a legnagyobb körültekintéssel végzett rendszeres munka után érhetünk el. A fogalmazás egy nagy titok a gyermeki elme előtt, amelyre magától nem fog rájönni, hanem abba nekünk helyes vezetéssel bele kell vezetnünk. Ez is egy új ismeret, melyet csak helyes szemlélet útján fog tökéletesen megérteni és elsajátítani. Szemléltetnünk kell tehát a fogalmazvány keletkezését, a fogalmazást megelőző megfigyelést, a tételről való gondolkozás mikéntjét, a helyes kifejezések keresését és a mondatok tartalmi összekapcsolásának módját. Egyszóval: szemléltetjük azt, miképpen kell fokról fokra haladnunk, hogy a kitűzött célhoz érjünk. Ennek a szemléltetésnek a lehetősége szempontjából a fogalmazásnak eleinte és különösen ezen a fokon feltétlenül közös fogalmazásnak kell lennie. Ez a közös fogalmazás abban áll, hegy a gyermekek a tanítónak irányítása mellett közösen gyűjtik az anyagot, azt közösen rendezik és a mondatokat is közösen szerkesztik. A fogalmazvány tehát közös munka eredménye lesz. Ezt az első szárny- próbálgatást a tanító eleinte maga írja a táblára és a gyermekek azt egyszerűen lemásolják. Későbben a gyermekek maguk írják, amit közösen megfogalmaztak. A közös fogalmazás úgy értelmezendő, hogy a tanító beszédgyakorlatok alakjában letárgyal egy rövidebb élményt, a gyermekek a feltett kérdésekre adott feleleteket rendezik és kész a fogalmazvány. Ha a gyermeksereget ilyen formában bevezettük a fogalmazás alapelemeibe, nem lesz már olyan nehéz a harmadik osztályban a tapasztaltak, továbbá az iskolában tanultak és elolvasottak alapján egy kisebb fogalmazványnak szóbeli, és írásbeli megszerkesztése. A fogalmazvány még itt is közös lesz, amennyiben azt közös megbeszélés és megtárgyalás után fogják most már nem a tanító után lemásolni, hanem a hallottak alapján megírni. Ez természetesen már egy csekélyke része az önállóbb fogalmazásnak. Ha figyelemmel kísérjük innen a tantervet, úgy azt fogjuk tapasztalni, hogy a fogalmazvány lépésről lépésre bővül. Míg a negyedik osztályban a fogalmazványba már érzelmi momentumokat is belesző, addig az ötödik és hatodik osztályban már az alkotó képzeletet és önálló gondolkodást is fokozottabb mértékben foglalkoztatja. Nagy súlyt helyez azonban ezekben az osztályokban általában az iskolában
