Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 2. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Fogalmazás, írás, olvasmánytárgyalás

42 beli dolgozatot, de mindenesetre arra törekszünk, hogy amit egy él­ménnyel kapcsolatban vagy megfigyelés alapján elmond, az egy bi­zonyos logikus összefüggés legyen. Itten már arra is tekintünk, hegy a mondatok egy bizonyos rendszer ßzerint kövessék egymást, hegy az egésznek megérthető formát adjunk. Az írásbeli fogalmazást termé­szetesen mindenkoron megelőzi még a szóbeli fogalmazás, amidőn nagy gondot fordítunk a helyes kiejtésre, mint amely a helyesírásnak alapfeltétele. A mondatok eleinte kezdetlegesek és nehézkesek lesz­nek, A fődolog azonban, hogy a gyermekeknek önálló alkotásai le­gyenek, éppen azért azokat is mindig kellőképen értékelni és méltá­nyolni kell, hogy ezáltal növeljük munkakedvét és önbizalmát. A fogalmazás a népiskolai tanulónak a legnehezebb művészete, melyet csak céltudatos és gondos előkészítés, valamint a legnagyobb körültekintéssel végzett rendszeres munka után érhetünk el. A fo­galmazás egy nagy titok a gyermeki elme előtt, amelyre magától nem fog rájönni, hanem abba nekünk helyes vezetéssel bele kell vezet­nünk. Ez is egy új ismeret, melyet csak helyes szemlélet útján fog tökéletesen megérteni és elsajátítani. Szemléltetnünk kell tehát a fogalmazvány keletkezését, a fogalmazást megelőző megfigyelést, a tételről való gondolkozás mikéntjét, a helyes kifejezések keresését és a mondatok tartalmi összekapcsolásának módját. Egyszóval: szem­léltetjük azt, miképpen kell fokról fokra haladnunk, hogy a kitűzött célhoz érjünk. Ennek a szemléltetésnek a lehetősége szempontjából a fogalma­zásnak eleinte és különösen ezen a fokon feltétlenül közös fogalma­zásnak kell lennie. Ez a közös fogalmazás abban áll, hegy a gyer­mekek a tanítónak irányítása mellett közösen gyűjtik az anyagot, azt közösen rendezik és a mondatokat is közösen szerkesztik. A fogal­mazvány tehát közös munka eredménye lesz. Ezt az első szárny- próbálgatást a tanító eleinte maga írja a táblára és a gyermekek azt egyszerűen lemásolják. Későbben a gyermekek maguk írják, amit közösen megfogalmaztak. A közös fogalmazás úgy értelmezendő, hogy a tanító beszédgyakorlatok alakjában letárgyal egy rövidebb él­ményt, a gyermekek a feltett kérdésekre adott feleleteket rendezik és kész a fogalmazvány. Ha a gyermeksereget ilyen formában bevezettük a fogalmazás alapelemeibe, nem lesz már olyan nehéz a harmadik osztályban a tapasztaltak, továbbá az iskolában tanultak és elolvasottak alapján egy kisebb fogalmazványnak szóbeli, és írásbeli megszerkesztése. A fogalmazvány még itt is közös lesz, amennyiben azt közös megbeszé­lés és megtárgyalás után fogják most már nem a tanító után lemá­solni, hanem a hallottak alapján megírni. Ez természetesen már egy csekélyke része az önállóbb fogalmazásnak. Ha figyelemmel kísérjük innen a tantervet, úgy azt fogjuk ta­pasztalni, hogy a fogalmazvány lépésről lépésre bővül. Míg a negye­dik osztályban a fogalmazványba már érzelmi momentumokat is bele­sző, addig az ötödik és hatodik osztályban már az alkotó képzeletet és önálló gondolkodást is fokozottabb mértékben foglalkoztatja. Nagy súlyt helyez azonban ezekben az osztályokban általában az iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom