Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 1. szám - Könyvismertetés

30 gélikus öntudatot miként és mivel lehet beoltani a gyermekekbe és a íelnőttekbe. Példákkal mutatja, milyen fontos ma, hegy egyházunk minden tagja öntudatos evangélikus legyen. A nagy figyelemmel hallgatott felolvasás élénk eszmecserét vál­tott ki, melynek során G á 1 János hangsúlyozta, mennyire szükséges lenne a Luther-Társaság kiadásában háború előtt megjelent vallás­erkölcsi elbeszélések további terjesztése, propaganda iratok kiadása, egyházi lapoknak terjesztése a preszbiteri tagok által. Hermann Józsefnek értékes felolvasásáért a közgyűlés jegyző- könyvi elismerését és köszönetét fejezte ki. Bízik József ,,Az evangélikus tanító helye az egyházban és a társadalomban“ címmel nagy gonddal összeállított, gazdag tapaszta­laton épült munkáját olvassa fel. Szomorú, de való tényekkel vilá­gítja meg először a rajtunk kívül álló okokat, másodszor a tanító hibáit, melyek miatt a tanító a társadalomban nem áll még ma azon a helyen, melyen állnia kellene. Elnök bejelenti, hogy egyes egyházak megtagadják tanítóinak a tanítógyűlésekre szükséges napidíjak kiutalását. A fejér-komáromi esperesség indítványozni határozta el a kerülethez, hogy napídíjak ne adassanak. A közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul és kimondja, hogy amennyiben a kerületi gyűlés a napidíjak kiadását — az alapsza­bályok ellenére — megtagadná, akkor a tanítói egyesület működése megszűnik. Kimondja továbbá, hogy a legközelebbi közgyűlés csak két év múlva, az esedékes tísztújítás alkalmával tartassák. Karner Jenő pénztáros jelentése után elnök megköszöni a je­lenlévők élénk érdeklődését, üdvözletét küldi a távollévőknek és az ülést berekeszti. Himnusz. Kondacs András szarvasi ág. h. ev. tanító életének 46., kiváló ta­nítói működésének 27. évében, folyó évi január hó 1-én, egy heti súlyos betegség után elhunyt. A korán elköltözött kartárs nemcsak az iskolában végezte dolgát példás kötelességérzettel, hanem mint a Békési Egyházmegyei Tanítóegyesület lelkiismeretes főjegyzője is szerzett magának érdemeket. Emlékezete legyen áldott. Könyvismertetés. „így jó...“ Móra László verseskönyve. Budapest, 1930. (A Gárdonyi Társaság kiadása) Egy eszme, egy költemény amely megragadja a szíveket, többet ér egy nyert csatánál — mondja Szemere György — mert felemeli, megnemesíti az em­beranyagot! Móra Lászlót, a Gárdonyi Társaság poétalelkű fő­titkárát nem kell külön dicsérgetni; ö sokkal ismertebb költő annál. Az ő könyveit el kell olvasni. Sokszor kell elolvasni! Mert akár a kicsinyekhez, akár a nagyokhoz szól, egyformán vérbeli költő és csupa szívember lelke tárul elénk. Testvérlel- kekről mondta a költő filozófus, hogy azok a nagy gondolatok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom