Evangélikus Népiskola, 1930

1930 / 11. szám - Bakó József: Céltalan élet

336

Céltalan élet.

Egy gyermek jött vissza iskolámba:

Kenyeret keresni a padok alatt,

Mert otthon nem várta meleg étel,

Sem egy elcsendesítő kenyérfalat.

Jaj! A tanításom hiábavaló hát?

Hiszen hirdetem az igazat, a szépet,

De ököllel vág arcukba az élet.

Érzik a ma rothadó szagát is,

Mert panaszkodnak a gonosz nincs miatt.

De be kell zárnom ajtót, ablakot.

Nehogy a valóság közibük üljön S fellázadjanak e drága, szent rabok.

Ha világrengéstől mégis reng a fal És kérdő szemekkel hozzám jönnek,

El kell hitetnem velük: játszik az Isten,

Bölcsőként ringatja a magyar földet.

Mindent megteszek: Pelikánkodom,

Ami szépség, jóság bennem megmaradt, Gyermekkorom minden meséjét Nekik szórom, csak kacagjanak,

Csak kacagjanak . ..

De minden munkám céltalan,

Mert, ha elhagyják iskolámat,

Az édesanyjuk hátbatámad És egyetlen hideg, gyilkos szóval Megöli verejtékes küzdelmemet,

Mikor a fülükbe nyögi, zokogja:

Gyermekem! Ma nem adhatok kenyeret!

Bakó József