Evangélikus Népiskola, 1930

1930 / 7-8. szám - Nitschinger János: Javaslat az elemi iskolai oktatás eredményesebbé tételére

200 tanító az ismétlődök miatt elveszti önérzetét, sőt hivatása miatt két­ségbe esik. Kialakúit véleményünk az, hogy még akkor is, ha e kérdés be­ható megvizsgálásánál kitűnnék, hogy igenis minden nehézség elle­nére egyes kiváló tanítók érnek el a továbbképzőben is eredményt, (ez ugyan már most újdonságnak tűnik fel) ez az iskola törvényes úton szűnjék meg, hogy az így felszabaduló munkamennyiséggel meg­alkothassuk a 3 tagozatból álló 7 osztályú elemi iskolát, melynek meg­alkotását néhány évvel ezelőtt az egyik tekintélyes napilapban egy jeles tanférfiú (r, kát. esperes) sürgette. Számokban bebizonyítható, hogy minden anyagi befektetés, építkezés és tanszemélyzet szaporí­tás nélkül, csupán a meglevő termek jobb kihasználásával és a taní­tók munkájának gazdaságosabb elrendezésével a külföldiekkel ver­senyképes 7 osztályú elemink lehet, mely olyan nevelési alapot nyújt, hogy az egyelőre megvalósíthatatlan 8. osztálynak legalább a for­mális (művészi, valláserkölcsi, testi) képző hatását az egyleti foglal­koztatások útján pótolhatjuk. Az átalakítás lehetőségét a falusi egy tanítós, osztatlan iskola példáján illusztráljuk, ha ez elfogadhatóan sikerül: eo ipso megold­ható a többi iskola kérdései fokozott mértékben. A tervezésnél az egy tanító keze alatt levő gyermekek létszámánál mérvadóbb az, hogy a 7 osztályú iskola 3 tagozata: a) I. és II., b) III. és IV., c) V,, VI., VII. osztály, a maga IV2—^/2 órai napi közvetlen tanítását hogyan kapja meg. Amint eddig nem okozott nehézséget 100 gyermek taní­tása, amikor pl. volt 60 mindennapos és 40 ismétlős, éppúgy most sem okoz nehézséget, ha pl. az alsó tagozatban 30, a középsőben is 30, a felsőben is 20—30 gyermek van. Ä háromnak sohasem kell egy­szerre egy időben a tanteremben tartózkodnia, a 3 közül 2 pedig fel­tétlenül elfér ott, ahol eddig a 6 osztály együtt tartózkodott. Az 1. és 2, tagozat I—IV. osztály a 73.141—,1928. VIII. a. sz, rendeletben előírt óraszámot kapja változatlanúl. Az V—VII. osz­tály 3 évi turnus rendszerben együtt nyer oktatást, amit külföldi osz­tatlan, vagy csak részben osztott 8 osztályú iskolákban is látunk s ami sohasem lesz elkerülhető. A felső tagozat megkapja az említett rendeletben előírt heti 10 óra közvetlen tanítást. (Megjegyzendő, hogy a 10-ből csak 7 óra nyújtja a 10—41 éves kornak megfelelő képzést, 3 óra az alsóbb osztályokkal összevont oktatás.) A heti 10 óra a 130.700/VIII. a. 1922. sz. r. 46. §-a alapján évi 310 órát jelent. Melyet azonban nem kétszer, hanem háromszer kapna meg a növendék, ha 7. osztályba is járna. Ezenfelül megkapja min­dennapos korában az ismétlő iskolai órákat, ezeket t, i. egészben a 10 éven felüliek oktatására kellene fordítani. Az ismétlő eltörlésé­ből nyerhető óraszám évenként 165. Ennél többet a 130.700/1922. sz. r. 47. §. betartása esetén sem lehet tartani. Ha azonban az ismétlő megszűnik, ez a 165 óra évi 200 óra többletet, vagy nyereséget jelent, mert az egyhuzamban folyó, megszakítás nélküli mindennapos okta­tásban az időt jobban használhatjuk ki. A tanító az osztatlan isko­lában heti 30 óra mindennapi és 7 óra továbbképző oktatásra köteles, tehát heti 37 órája van. Ha az eddigi évi 930 mindennapi tanítási

Next

/
Oldalképek
Tartalom