Evangélikus Népiskola, 1929

1929 / 6. szám - Payr Sándor: Wohlmuth János orgonista és karmester, Sopron jeles zeneművésze (1643-1724)

tette. Kiváló zenei tehetség volt, akit a város is kellőleg tudott méltá­nyolni. Sopronban volt tanár és kántor a ruszti születésű Kusser János is (1655—57), aki szintén négy és öt hangra írt zeneművet adott ki (Altus Concentuum, Pozsony 1669). Ennek fia volt a világhírű dalmű­szerző, Kusser János Zsigmond, aki időnként Rusztct és Sopront is meglátogatta. Rauchnak Comenius honfitársa, Psyllius Lukács morva exuláns lett az utóda (1656—85), aki 1649 óta tanár és az énekkar tagja volt, Rauch halála után pedig orgonistának és karmesternek választották. Németbródban született és bizonyára a jeles Schubert Pál soproni es­peres hozta ide, aki maga is morva menekült volt. Az ének- és zene­kart jó rendbe hozta s mint zeneszerző 1660. űjévre motetteket aján­lott a városnak, melyekért három arannyal jutalmazták. Sopronban nősült. 1685. ncv. 4-én halt meg. Tizenegy gyermeke közül György 1681 után tanító és fizetett templomi zenész volt. Psyllius korában kiváló soproni zenész volt a harkai születésű Russz Mihály tanító is, aki 1661-ben ,,suo et chori musici nomine“ mond üdvözletét egy em­lékkönyvben a távozó Seelmann lelkésznek. És ugyanekkor volt itt a gimnázium kántora és tanára Kalinka János (megh. 1687), Az idegenek után Wohlmuth János személyében magyar szárma­zású, kiváló orgonista karmestere volt Sopronnak. Wohlmuth János Ruszton született 1643. tekintélyes régi családból. Sonntag Jeremiás ruszti lelkész nagy tisztelettel emlékezik a szüleiről. Az anyakönyvi adatok hiányzanak, de a ruszti evang. templom építésekor 1649. az adakozók között olvassuk Wohlmuth János és Wohlmuth Ulrik nevét és első lelkészük, Pfiszter János felesége is Wohlmuth Zsuzsanna volt. Valószínűleg az előbb említett János volt a gyermek atyja. A nyolc éves Wohlmuth fiúra, mint leendő zenészre bizonyára hatással volt, hogy templomavató ünnepélyükre 1651. a soproni lelkészekkel és ta­nárokkal a jeles Rauch András vezetése alatt a soproni ének- és zene­kar is kirándult Rusztra és gazdag zenés liturgiával tartották meg az első istentiszteletet. A középiskolát Wohlmuth János Sopronban végezte. Már mint húsz éves ifjúval találkozunk vele, midőn Ruszttól és Soprontól búcsút véve, külföldre készül s a kornak szokása szerint emlékalbummal ke­resi fel patrónusát és barátait. Ruszton 1663. okt. 25-én Sonntag Jeremiás lelkész, Gábriel János bíró, Weigling János ruszti orgo­nista, Eitlhuber Nikodemus jegyző és Huttenlojus János harmincados, ez utóbbi mint rokon írnak emléksorokat az albumába. Sonntag lel­kész igen meleg szavakkal búcsúzik az ifjútól, akit már csak ,,kegyes szüleinek kedvéért" is igen szeret. Utal arra, hogy igen nehéz viszo­nyok között (1663-ban a török háború idején) megy ki Sziléziába s vallásos fohásszal kiált fel: ,,Ha Krisztus, te én királyom, nem segí­tesz, fegyver által vész el Pannonia.“ De beírja a szokott vigasztaló szavakat is: ,,Non, si male nunc, et olim sic erit.“ És a prófétai taná­csot: ,,In spe et silentio est fortitudo nostra.“ (Ézs. 30, 15.) Weigling

Next

/
Oldalképek
Tartalom