Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 6. szám - Payr Sándor: Wohlmuth János orgonista és karmester, Sopron jeles zeneművésze (1643-1724)
184 Kiválóbb tanítványait jelentkezésük dátuma szerint jegyezte íeb Énekre, virginálra (a zongora elődje), hegedűre és egyéb hangszerekre is tanította az ifjakat és hajadonokat. 1686. május havában kezdte tanítani Wirth György leányát, Éva Zsuzsannát és Barth Konrád lelkész fiát (auf dem Instrument). Clavichordium, ez a kezdetleges, bil- lentyűscros húros hangszer állott Barthék házában, mert később a bécsi orgcnacsináló ezt javította. Júniusban Sobitsch lelkész fiatalabbik leányát, Zsuzsannát (auf dem Instrument zu schlagen), aki a szokásos havi 3 forinttal díjazta. A papkísasszonyt Wurmbrand grófné szokta magával vinni Béesbe s ilyenkor szüneteltek a zeneórák. Mausz barátjának a fiát, Nándort, pedig a házába is fogadta. Augusztusban M. Unger Mihály szenátor (volt igazgató) fia kezd a hangszeren játszani. E hónapban kezdi oktatni a diskantistákat, a diákokból toborzott énekkart is. Augusztus 21-én pedig a hírneves, tudós Serpíllus János városbírónak fiát (in musica vocali et instrumentali). Három derék fia volt Serpillusnak: György, Keresztély és Sámuel. Édesanyjuk, Balduin Dorottya, a jeles énekes és lantjátékos, egy hónappal előbb, július 25-én halt meg. És december 4-én már édesatyjukat is elveszítették. Serpíllus városbírót a Thököly-mozgalmak idején Bécsújhelyen szenvedett fogsága törte meg. De a fiúk tovább tanulták Wchlmuthtól a zenét. Október 15-én Prisomann Egyed szenátor adta be a fiát, Egyed Lajost a zeneórákra. Azután még Preining János városbíró, Víbegius János pczscnyí lelkész és Rusz Mihály tanító fiát és Hohenwarth Dorottyát tanította Wohlmuth a zenére. Midőn pedig 1692-ben a vagyonos Leitner Szibillát vette el második feleségül, nagyobb és fényesebb lakásukba grófok és bárók fiait is szállásra és zeneoktatásra fogadták. így laktak és tanultak náluk: gróf Welz Viktor, gróf Rindsmaul, gróf Auersperg, báró Naehringer és báró Preinberg Viktor Zsigmo'nd fiai. Az utóbbi kis báró hét éven, Franck Sámuel pedig hat éven át lakott nála teljes ellátással. Wallin Mátyás őrnagy 1698-ban hegedülni tanult tőle és Gratianus János Lajost is 1701-ben ő tanította a zenére. De legnagyobb dicsőség volt Wohlmuthra nézve, hogy herceg Esterházy Pál is, aki mint túlbuzgó kathclikus nádor és főispán a vidéken evangélikus templomokat foglalt és lelkészeket, tanítókat száműzött, Sopronban a lutheránus orgonistával taníttatta virginálra (auf dem Clavir) a két fiát, Esterházy Mihályt és Gábort. Wohlmuth 1687. január 7-én írja ezt naplójába és szinte felfohászkodik hozzáá: ,,In Gottes Namen den Anfang gemacht . . , Gott verleihe Gnaden dazu!“ A megbízatás annál nagyobb jelentőségű, mivel Esterházy herceg maga is kiváló zenész volt és fennmaradt hangjegyes füzete egyik legbecsesebb emléke a magyar zenetörténetnek. Bizony a hercegék is csak 3 forintot fizettek egy hónapra Wohlmuthnak, mint akármelyik soproni polgár. És ha egy-két hétre a kis hercegek Kismartonba hazamentek, akkor a visszatérés napjával kezdték az új hónapot számítani. Wohlmuth pontosan írta a bevételeket. Utoljára szeptember 5-én kapott a fiatal Esterházytól egy tallért. Ezen a napon elutaztak Sopronból.
