Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Egyesületi élet
24 gatták. A napilapok és folyóiratok kimerítő tudósításokat hoztak a kongresszus lefolyásáról, úgy, hogy azok is, akik azon nem lehettek jelen, megbízható képet és tájékozódást szerezhettek arról a munkáról, amit a gyűlés végzett. Nem akarok felesleges munkát végezni a kogresszus lefolyásának leírásával, csak röviden rámutatok azokra a kérdésekre, melyek bennünket leginkább érintenek. Legnagyobb jelentésű volt a közoktatásügyi miniszter úrnak azon kijelentése, hogy törvényjavaslat készül a nyolsosztályú népiskola életbeléptetéséről, illetőleg a tanköteles kornak a 14 éves korig való kiterjesztéséről. Ezt a kijelentést nemcsak a tanítók, hanem az összes kongresszusi tagok zajos helyesléssel és lelkesedéssel fogadták. A kérdés nem új, utóbbi években már többször tárgyalták egyes gyűléseken, elsősorban az Orsz. Szövetségben. A népiskola fejlesztésének szükségét belátta most a kormány is és megteszi az előkészítő lépéseket a nyolcsosztályu népiskola felállítására. A nép rétegeinek művelődésére és gazdasági viszonyaira mélyreható, üdvös befolyású lesz a népiskola fejlesztése, mert a nemzet értelmi színvonalának emelkedése maga után vonja gazdasági helyzetének a javulását is; abban a versenyben, mely a népek között gazdasági téren folyik, nemzetünk is csak ügy fog megállani, ha a művelődésben együtt halad a szomszéd államokkal, ahol a nynlcosztályu népiskola már régen polgárjogot nyeri. Az új népiskola gyökeresen megváltoztatja majd a jelenlegi rendszert s kiható lesz bizonyára a tanítóképzésre is. Ezen kérdésben a kongresszus népiskolai szakosztálya azon álláspontra helyezkedett, hogy követeli a tanítók akadémiai vagy egyetemi képzését középiskolai érettségi után. Ezen és más kérdések megvitatásával és tárgyalásával a kongresszus felette fontos és értékes munkát végzett, amely bizonyára gazdag gyümölcsöt fog hozni. Nem kevésbbé tanulságos és érdekes volt a tanügyi kiállítás is. Osztott és osztatlan, felekezeti, községi és állami népiskolák kiállított munkái tanúságot tesznek iskolaügyünk fejlettségéről. Növendékek írásbeli dolgozatai, rajzai, kézimunkái, valamint kidolgozott mintatanítások, tananyagbeosztások, órarend, statisztikai tabellák mutatják azt a nagy munkát, amit az iskolák végeznek. De szükséges is, hogy minden rendű iskola hűségesen végezze kötelességét, mert csak kitartó, lelkiismeretes munkával vezethetjük a nemzetet az erkölcsi és gazdasági boldogulás útjára. Nyári gyűlésünk egyházi hatóságunk intézkedésére elmaradt; erről külön körlevélben idejében értesítettem a kartársakat. Azokat az ügyeket, melyeknek elintézése a közgyűlés hatáskörébe tartoztak volna, utólagos jóváhagyás reményében elnökileg elintéztem. így az egyházmegyei közgyűlésre kiküldötteknek Göcze István egyesületi aljegyzőt és Bácz Kálmán kőszegi kartársakat neveztem meg, az égyházker. közgyűlésre küldendő két tanítói képviselőt választó szavazatot egyesületünk nevében Neubauer János soproni és Kisfaludy Károly büki tanítóra adtam. Kérem ezt tudomásul venni.“
