Evangélikus Népiskola, 1929

1929 / 7-8. szám - Somogyi Béla: Rákos István jubileuma

195

iképes lenne magát hasznosítani a társadalom érdekében, az áldozattal egyenlő arányban. Persze a népiskolát a társadalomnak a maga számára kellene szervezni, mint azt Vaday a Svájci tanulmányok c. munkájának: „A társadalom és az iskola“ c. fejezetében kivánja.

Ugyancsak Vaday említi, hogy Nagyváradon — a boldog békeidőben — tizenöt év óta tervezgetik a konyhakertészeti szö- lőszeti, gyümölcsészeti, ipari jellegű népiskolát. Ennek analógiáját megtalálhatjuk Nyíregyházán is. Hiszen a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület 1914. évben tartott igazgató válaszmányi ülésén: „magáévá tette az u. n. „Sóstófürdőin. (L. Nyirvidék 1914. évi február 15. sz. 6. oldalát). És a népfőiskola — úgy látszik — a feledés homályába tűnt! De ehhez hasonlóképen az idősebb tanítók közül sokan elfeledhették s a fiatalabbak nem tudják, hogy 1911. december 15-én az Országos Tanítószövetség elnöke — tájékozódni akarván a tanítóság gondolkodása felól — felhívást bocsátott a tanítóegyesületekhez a VII. egyetemes tanítógyűlés tételeinek megállapítása ügyében. A tárgyalásra felvett tételek csoportjai közt helyt foglaltak az iskolaügyi kérdések is: 2 A népoktatásügy újjászervezése. (Az oktatás kezdete, az egyhuzamos tanítás, iskolai kötelezettségi kornak kitolása, 8 osztályú népiskola, az ifjuségi egyesületek, népegyetemek). E pontnál a Szabolcs vm. Tanítóegyesület a következőket ajánlotta s a részlet- kérdések közé felvenni óhajtotta: „Földmivelési helyeken a modern pedagógia elvein épülő gazdasági elemi nevelőiskoláknak felállítását a városi iskoláknak a szociális és kurturális élet kívánalmainak megfelelő pedagógiai elvekre való fektetését; továbbá a tanterv mielőbbi revideálását“. (L. A magyar néptanítók VII. egyetemes gyűlésének naplóját. 1912).

Mindaddig, míg a földmivelő helyeken a 4 elemin épült föld- mivesiskola 4 osztálya és továbbképző tanfolyam nem létesül, mig a föld megmivelésére a jó családi és a jó iskolai nevelés adta ember anyagot nélkülözni vagyunk kénytelenek, mig föld- mivesiskola-kuttúránk nincs, addig csak állítás, nem valóság az, hogy hazánk agrárkultur állam. Vannak agrikolák, de nincs okszerű agrárkultúránk.

Stoll Ernő.

Rákos István jubileuma.

Július 3-án fényes ünnepély színhelye volt budapesti Újvárosháza előkelő közgyűlési terme. Amire a tanító-világ hetek, sőt hónapok óta készült: Rákos István, kir. tanácsos, székesfővárosi szak- felügyelő, pedagógiai szemináriumi igazgató, az Országos Tanítószövetség, az Eötvös-Alap elnöke stb. negyven éves tanítói munkásságának jubileumi ünnepe zajlott ott le. A jubileum fővárosi s környékbeli tanítókból álló lelkes rendezőbizottsága nagy gonddal,