Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 6. szám - Payr Sándor: Wohlmuth János orgonista és karmester, Sopron jeles zeneművésze (1643-1724)
188 Wchlmuth virgínálra írta a tabulaturát és a régi műfajok közül ebben is van, miként Esterházy nótáskönyvében, gavotte, sarabande, berga- masca, courant, sőt ballet is. Van továbbá hat egyszerű, de szép minét is, amilyen Esterházy hangjegyei között még egy sincs. Úgyszintén 2 angol, 2 stájer, 1 német és 4 magyar tánc, valamint bányász- és diákdal, pásztorének sat., 8 világi műdal, 14 chorál, 4 preludium és 2 bibliai műdal. Reánk nézve legérdekesebb a 24. számú: ,(Ungarischer Tanz des Fürsten aus Siebenbürgen.“ A zenetörténet ebből a korból Kemény János erdélyi fejedelem nótáját ismeri, de csak a nevéről, dallama ismeretlen. (Fabó B. 137. 1.) Lehet, hogy ezt Wchlmuth könyve mentette metí számunkra. Petróczi Kata Szidónia 28. sz. egyik legszebb énekének is ez a felirata: ,,Kemény János erdélyi fejedelem nótájára." (írod. Közi. 1915. 324.) Lehet, hogy ezen a réven a protestáns templomékba is bejutott ez a dallam. Bach Sebestyén korát megelőzőleg ez a Wohlmuth-féle tabulatura mindenesetre egyik legbecsesebb emléke a magyar zenetörténetnek. A soproni Stark-család ajándékából ez a kótáskönyv ma a városi múzeum tulajdona. Wohlmuth kótáskönyvét bővebben ismertettem a „Soproni Nemzetőr“ 1910. évi 234. számában. A kiváló karmesternek és zenetanítónak művészi munkássága mellett családi élete is érdekelhet bennünket. Valószínűleg még ruszti tanító korában nősült meg és az itteni Kleinrath-családból választott feleséget, mert egyetlen fiúknak anyai örökségét 1696-ban Ruszton Kleínrath János fizette ki az utolsó részletig. Ez az ifjabb Wohlmuth is valószínűleg Ruszton született 1670 körül, de hiányos anyakönyvben nem találjuk nevét. Az apa özvegy, a fiú pedig anyátlan árva volt, mikor a soproni meghívásra 1686 tavaszán Regensburgban hajóra ültek. Sopronban és Ruszton azonban már több közeli rokont találtak. Sopronban vagyonos háztulajdonos volt Wohlmuth Sámuel (Sobitsch Ábrahám szomszédja, a Szentgyörgy-templomtól délre a második ház volt az övé), de ez csak távolabbi rokona lehetett, erről valami nagyobb szeretettel nem emlékezik, bár a fiát, János Konrádot szintén ő tanította a zenére. Ruszton élt azonban öccse, Fülöp Jakab, akivel a szőlejét és borait kezeltette és akinek a pénzét is kölcsön adta. Élt még a nővére, Zsuzsanna is, akit bizonyos Fleischmann vett feleségül. És Ruszton élt még Wchlmuth Mihály is, akiről többször emlékezik naplójában. Sopronban legkiválóbb barátja és pártfogója volt Marth János Konrád, ez a nagyműveltségű lelkész, előbb a dán követség papja Bécsben, akit III. Frigyes dán király engedett át a soproniaknak. Irodalmi művei közül történeti értékűek: Oedenburgisches Rathaus (Pozsony, 1670. Sopron rézmetszetű képével) és Buda recepta (Regensburg, 1686. 44 fametszettel). Barth lelkész 1666-ban Prisomann Egyed Lajos kiváló soproni patríciusnak leányát, Anna Rozinát vette feleségül. Ez a művelt család, amelynek körében otthonos volt a zene, sőt a biblikus tárgyú színjáték is, a legnagyobb szeretettel karolta fel
