Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Egyesületi élet
19 A jelenvoltak örömmel hallgatják a felemelő nyilatkozatot s éljenzéssel üdvözlik a jubiláns főpásztort. Dr. Vietórisz József a Szabolcsi Tanárikor nevében üdvözli a közgyűlést. Az üdvözlést a közgyűlés melegen viszonozza. 3. Elnök beterjeszti évi jelentését, melynek kiemelkedőbb pontjai: a) hogy a már államfői nyilatkozattal is kilátásba helyezett nyolcosztályú népiskola részére az evangélikusok már kész tantervét adtak ki, megelőzvén minden más felekezetet. b) Elnök részt vett Sajóarnóton a Hegyaljai Egyházmegyei Tanítóegyesületi közgyűlésen, melynek nyolc működő tagja tényes munkával bármely egyesületnek követendő példaképül szolgálhat, c) Egyesületünk pénztára kölcsönadott a révfülöpi üdülőnek 185 P 38 fillért, melyhez most a közgyűlés utólagos beleegyezését kéri. tudomásul szolgál a belegyezés megadatott. 4. Gabriényi Sámuel felolvassa: „A nevelés és az ember", c. értekezését. Magas szemszögből vizsgálva vezet végig az ősember életmódjától az ésszel rendelkező ember szellemi fejlődésének mai fokáig. A mindvégig tanulságos és olykor felfrissítő humorral fűszerezett felolvasásért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mond. 5. Ihász Sándor: „Az egyházi énektanítás kapcsolatban az érzelmi világ fejlesztésével.“ címen tartja meg előadását. Előre jelzi, hogy a jelen alkalommal nem az énektanításról, hanem fö- képen az érzelmi világ fejlesztéséről óhajt szólani, mert — úgymond — az ország csonkaságánál sokkal veszedelmesebb seb a lelki csonkaság, az érzelmi világ lezüllőttsége. Ennek újraépítése mindnyájunk legszentebb kötelessége. Ezt legelsősorban az egyházi ének tanításánál kezdhetjük meg s ennek tanítása utján érhetjük el legbiztosabban. Egyetlen célunk az legyen, hogy megnyerjük a sziveket s ezt csak úgy érhetjük el, hogy a szívért mi is szivet adunk. A közgyűlés a szép és tanulságos előadásért köszönetét mond. 6. Tolnay Pál: „A tanítóképzésről.“ tart felolvasást. Előbb a III. tanügyi kongresszus tanítóképző szakosztályának üléséről és a tanítóképzésre vonatkozó határozatról emlékezik meg, mely kimondotta a tanítóképzés reformjának szükségességét. Majd a mindennapi életből és a társadalom különböző rétegeihez tartozó egyének megnyilatkozásaiból vett adatokkal beigazolja és aláíá-? maszíja a tanítóképzés reformjának, illetőleg emelésének szükségességét. Szerinte az evangélikus egyház mint kezdeményező léphetne fel e téren a lelkész-tanítók képzése által, akik theoló- giailag is kiképzett tanítók s kezükből a különböző szekták nem halászhatnák el a híveket, mert ők a kisebb gyülekezetekben külön javadalomért a lelkészi teendőket is ellátnák. Javaslatában
