Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 6. szám - Schranz Vilmos: Gondolatok a nyolcosztályú népiskoláról
163 Gondolatok a nyolcosztályú népiskoláról. Irta: Schranz Vilmos, polg. isk. tanár. Egy évvel ezelőtt elhangzott a nyolcosztályú népiskolát életre- hívó szó legmagasabb helyről. Azóta sok cikk látott napvilágot, mely a nyclcosztályú népiskolával foglalkozik, majdnem kizárólag a legnagyobb elismerés, a legnagyobb optimizmus hangján. E cikkek a pedagógusok táborából valók. A közvéleménynek is gyakran témája a nyolcosztályú népiskola, itt már gyakran hallani azonban kontra véleményeket is, mégpedig sokszor olyanok ajkáról, akiknek hivatásuknál fogva több-kevesebb közük is van a népoktatási intézetekhez. Gyakorlati szemszögből nézve, nem is lehet tagadni, hogy vannak nehézségek is a nyolcosztályú népiskola útjában. Minél több gondolat érlelődik meg e témáról s minél több cikk lát napvilágot, annál hasznosabb az a nyolcosztályú népiskolára, mert ez a várakozási idő a megvalósulás előtt szinte predesztinálva van az előkészülésre, célkitűzésre, eszmények gyűjtésére, kiviteli módozatok megbeszélésére. Ezért szeretnék néhány tárgyilagos megállapítást tenni e kérdésben. Amint az egyénnél a kultúra megszerzése bizonyos fokig anyagi ügy, minthogy pénz-, munka- és időbeli áldozattal jár, úgy egy nemzetnél is nagy anyagi energiáknak a megmozgatását és feláldozását jelenti, ha kulturális nívóját egy fokkal emelni óhajtja. Az egyén pótolhatja a kultúra megszerzéséhez szükséges javakat némileg a saját akaraterejével, megfeszített munkájával, elmehet a saját testi-lelki energiájának végső kimerítéséig is, amire nagy karriereknél találunk is példákat. De nem számíthat ilyen rejtett erőkre egy nemzet, amikor kultúrát csinál. Itt csak az jöhet számításba: meg tudom-e anyagi erőmmel alapozni a kulturális intézmény jövőjét, vagy nem? Ha igen, akkor meg lehet, meg kell csinálni, az virágozni is fog s bőséges eredményt fog a szellemi mérlegben kimutatni. De ha nem áll módomban jól megcsinálnom anyagiak hiányában, akkor inkább várni kell kedvezőbb időkre, mintsem hogy szép és fenkölt gondolatokat erő hijában kitegyünk a bukásnak. Ez általános érvényű szabály után tegyük fel először azt a kérdést: Szükség van-e a nyolcosztályú népiskolára, vagy nincs? Feleljünk a kérdésre először pedagógiai felfogással. — Igenis szükség van rá a következő okokból: 1. Mert a mai hat osztály anyaga oly zsúfolt, hogy azt még a kisebb százalékban fennálló teljesen osztott iskolákban sem lehet elvégezni. 2. Mert agrár mivoltunk szükségessé teszi a mai nehéz világgazdasági helyzetben való boldogulás céljából a mindinkább növekvő gazdasági ismeretek s a velük összefüggő tantárgyak kimerítőbb tanítását. 3. Mert a világirodalomban is becsületes helyet elfoglaló irodalmi nagyságaink igazán megérdemlik, hogy minden magyar ember ismerje
