Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Huberehrn Gusztáv Adolf: Válasz Elefánty Sándor tanitó úr cikkére
13 A hivatalos bírálat következőképen hangzik: Haberehrn Gusztáv Adolf „Kis Korálkönyv“ című művének bírálata. Haberehrn tanár űr, aki az énektanítás mélyítésére hívta fel az evang. tanítóságot, most a kivitel módját is megmutatta. Kis korál- könyvet írt, mely a tanítók és tanárok kezébe való, hogy az egyházi dallamokat az eredeti dallam szerint egyenlő módon tanítsák és gyakorol ják. Ezzel el akarja érni, hogy a különféle egyházakban különféle módon használt és elferdített dallamokat az eredeti alakban használják. Helyesen oldja meg a kérdést azzal is, hogy sehol semmiféle variációt, eltérést nem vett fel. A „Bevezetésiben az egyházi ének történetét írja le élvezetes és tanulságos módon; ezzel az éneket tanítók (és az olvasók) tudomást szereznek sok oly dologról, amelyet nem mindenütt hallhatnak és tanulhatnak. Bizonyára a hely szűke miatt nem tért ki a szerző a különféle (dór, frigiai stb.) hangnemek bővebb ismertetésére és jellegére; ezt bizonyára későbbi időre halasztja, miután jelenleg csak a legfontosabb ismertetést akarta nyújtani. Pedig ezek a jellegzetes hangnemek néhány egyházi énekben még ma is fellelhetők. A hangjegyírás történetéből is tanulhat az énektanító; erre bizony, sajnos, még az evang. tanítóképzőben sem igen. érnek rá kitérni, pedig, ha a különféle tantárgyak módszerének történeti fejlődéséről van szó a képzőben, erre az evang. énektanító figyelmét is fel lehetne hívni. Igen helyes az evang. egyházi ének fejlődésének története, valamint az egyes szerzők megnevezése. Talán egy jövendő kiadásban szerző rátér az egyházi dallamok szerzőinek bővebb méltatására. Haberehrn tanár úr tulajdcnképeni célja a 32 dallam négyhangú korálja egyszerűen harmonizálva. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy sajnálattal nélkülözzük a két eredeti régi magyar dallamot — amelyről szerző történelmében megemlékezik —, a Rákóczi imádságot és a gályarabok énekét. Ezeket még pótolhatja. A dallamok harmonizálása egyszerű, de azért fenséges. Legtöbbje a Kapi-féle korálkönyv nyomdokain halad. A dallamokat eredeti hangnemben írta, az Erős várunkat C-dúrban (az eredeti D-dúr helyett), ami igen helyes, kevésbé fárasztó az éneklőnek; ezt a módszert más éneknél is alkalmazhatta volna, amelyek e-, f-ig mennek. (Jehova, csak neked éneklek, Fogyton fogy napjaim summája, Tündöklő hajnali csillag.) A művet nyugodt lelkiísmerettel ajánlom, mint ilyszerű első, úttörő művecskét. Bárcsak megjelenne és általános használatnak örvendene, ezzel az egyházi ének egyöntetűségéhez az első lépést tesz- szük meg, Budapest, 1926. nov. 22.
