Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Huberehrn Gusztáv Adolf: Válasz Elefánty Sándor tanitó úr cikkére
11 talán csak veit jogom az előszóba odatennem, hogy a harmóniákat egyszerűsítettem. Úgy gondolom, hogy Reichel tanító úr tisztában volt a szerzői jogról szóló törvénycikk idevonatkozó szakaszával; én sem aggódom miatta, mert itt nem lehet vele boldogulni. Ha pedig visszagondolok arra, hogy a könyv hivatalos birálaton is keresztülment, úgy meg vagyok róla győződve, hogy a hivatalos birálat nem kompromittálta volna magát, ha clyan kifogásolni valót talált volna, amely a szerzői jogról szóló törvénycikkel ellenkeznék. Ami az inkriminált kvintpárhuzamokat illeti, úgy Reichel tanító úr cikke erre vonatkozólag teljesen jó felvilágosítást ad. Én igen jól ismerem a párhuzamos kvintek tilalmát és nem akarom itten véleményemet részletesen kifejteni, hanem csupán az idevonatkozó részre szorítkozom. Nálam nem tiszta kvintpárhuzam észlelhető, hanem szűkített kvintre következik tiszta kvint. Ezt a menetet az összhangzattan elemi zeneszerkesztési szabályai megengedik s tudtommal a legszigorúbb tételben is alkalmazható. Hogy példára is hivatkozzam, így többek között említem Harmat Artúr főzeneígazgatót és zeneművészeti főiskolai tanárt, akinél nagyobb párhuzamos kvintvadászt aligha lesz alkalmam személyesen ismerni és ö is helyesnek tartja az egymásra következő szűkített és tiszta kvintmenetet. Minthogy én is tőle tanultam, úgy nyugodt lélekkel alkalmazom, mert tudom, hogy ezt a zeneművészeti főiskolán is így tanítják. Már súlyosabban esik latba Elefánty tanító úr azon megállapítása, amelyet a ,,Mennynek, földnek teremtője“ című korái kvintmenetéről mond. Ő semmiképen sem akarja elhinni Reichel tanító úrnak azt, hogy az általa inkriminált hely sajtóhiba. Erre vonatkozólag nyomatékosan megjegyzi, hogy a vásárolt példányában ez a hely nem volt kijavítva. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban arra kell következtetnem, hogy ő a „cisz g e g“ akkordban a bariton g hangját mindenáron meg akarja tartani és nem kívánja a-ra kijavítani. Ez a felfogás azonban olyan hibás akkordot eredményez, amely semmiképen sem állhat meg zeneelméleti szempontból. Nevezetesen, ha ezt az akkordot szűkített hármashangzatnak fogja fel, amely a dúr skála hetedik fokán épült, akkor ez az akkord nem alkalmazható ilyen ösz- szeállításban, hanem csak szexthangzat alakjában. Ha pedig szeptim- hangzatnak nézi, akkor benne kettőzött szeptima lenne alaphang nélkül, ami zeneileg még rosszabb akkord lenne, mint az előbbi. így nem marad más hátra, mint a baritonban sajtóhiba folytán létrejött g hangot szükségképen a-ra javítani. Erre azt hiszem az összhangzattan szabályai értelmében nincs is más megoldás, úgyhogy a javítás a vásárolt példányban elnézés folytán elmaradt volna, nagyon kérem Elefánty tanító urat, szíveskedjék azt kijavítani, nehogy az akkord helytelen maradjon. Amit Elefánty tanító úr az Altdörfer-, Kapi-, Nagy-féle iskolákról mond, az lehet az ő egyéni magánvéleménye, de általános nézetnek nem nevezhető. Igen helyes volt Reichel tanító úr errevonatkozó