Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 6. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

175Az előírt dallam valószínűleg egy 15. századbeli húsvéti ének dallamából ered s már az 1524. évi első énekeskönyvekben jelent meg, pl. az 1524. évi erfurti Enchiridionban. A Kkvben Esz-dúros, 10 hanglépcsőre terjed s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses.

9. Mi Atyánk, ki vagy mennyekben (Ékv 27. Kkv 137). A kö- nyörgések (Gebetslieder) közé tartozik. Eredeti szövegének szerzője Luther Márton (1483—1546). Luther énekei (lásd III. oszt. 7. sz.) öt csoportba oszthatók: a) a zsoltárokból való énekeire, b) más bibliai helyekből merített énekeire, c) latin himnuszok fordításaira és átdolgozásaira, d) felhasznált és átdolgozott régi német énekeire, e) eredeti énekeire. A ,,Mi Atyánk“ a b) csoportba tartozik; verses Miatyánk, Máté 6. szerint. Ezt az éneket katekizmusi éneknek szokták nevezni. Az ú. n. katekizmusi énekek általában oktató jellegűek s ezeket az egyház szükséglete, a kultuszreform, az oktatás ügye és más parancsoló okok hozták létre. Luther verses Miatyánk- jának szövege Koch E. szerint („Geschichte des Kirchenliedes“) legelőször 1537-ben jelent meg Straszburgban és különlenyomatképpen 1539-ben. Sokáig ezt tartották Luther legjobban sikerült énekének. Magyar fordítása már legrégibb énekeskönyveinkben is megtalálható. Payr Sándor egyetemi tanár szerint („Luther és az egyházi ének“, Theol. Szemle II. évf. 3—6. sz.) „a tartalmi összefüggésnél fogva bizonyára benne volt a „Mi Atyánk, ki vagy mennyekben“ a legelső magyar protestáns énekeskönyvben, egyúttal az eddig legelsőnek ismert magyar kottáskönyvben, melyet Gálszécsi István gyulai tanító, a legelső magyar reformátorok egyike, adott ki Krakkóban 1536-ban. Ha azonban igaz Kochnak az adata, mely szerint Luther verses Miatyánkja 1537-ben jelent meg legelőször, akkor aligha bizonyos, hogy annak magyar fordítása már 1536-ban jelent meg legelőször. Ámbár Gálszécsi 1534-ben Wittenbergben járt s talán már akkor ismerték Wittenbergben a Luther-féle verses Mi- atyánkot s így Gálszécsi magával hozhatta. Gálszécsi énekeskönyvének eddig csak első íve került elő könyvtáblákból kiáztatva. Áz így napfényre került fakó lapokon Luthernek három éneke fordul elő magyar nyelven, nehézkes, rímtelen fordításban: 1. „Hallgasd meg, bűnös ember, Élő Istennek parancsolatját“ (Dies sind die heil- gen zehn Gebot), 2. „Mi hiszünk az egy Istenben, Mennynek, földnek és az benne valóknak teremtőjében“ (Wir glauben all an einen Gott), 3. „Jézus Krisztus, mi üdvösségünk, Ki mi tőlünk Istennek haragját Elvette . . .“ (Jesus Christus, unser Heiland, Der von uns den Gotteszorn wandt). Első ismeretes magyar énekeskönyveinkben (pl. Szegedi Gergely énekeskönyvének 1566-diki váradi és 1569-diki debreceni kiadásaiban) foglalt Luther-féle énekeink között a „Mi Atyánk“ már két alakban is fordul elő. Payr Sándor „Luther és az egyházi ének“ című tanulmányában (Theol, Szemle II. évf. 3—6. sz.) megjegyzi, hogy Szencsi Molnár Albert (1. V, oszt, 7. sz.) 1607-ben megjelent Psalteriumának „Mennybéli felséges Isten“ kezdetű énekében Luther példáját követte, midőn ő is énekversekbe foglalta a Miatyánkot, Némelyek Sz. Molnár énekét a Luther-féle verses Mi-