Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 9. szám - Tárca
271 Megtanulták a gyermekek együttesen: ,,E szomorú napot“ kezdetű éneket. Több tanulóval külön is énekelteti ezt a tanító. Az egyik csodás áhitattal, összetett kézzel így énekli: ,,E szomorú napot hó ember gondold meg!“ ☆ Az udvarban lovas játékot játszanak a gyermekek. Nagy sirva panaszra megy az egyik a tanítójához azzal, hogy őt az ostorral nagyon megverte a Ferkó. Kérdi a tanító: ,,Miért bántottad Ferkó a Pistát?“ — ,,Hogyne bántottam volna — mondja nagy indignálódva — mikor ló volt, oszt' nem akart indítani!“ Az V. osztályban sorban, egyenként szoktak imádkozni a tanulók. Egy reggel a Hiszekegynek ezt a részét: „Szállá alá poklokra“ így imádkozta az egyik kevésbbé értelmes gyermek, e résznél háromszor történt megállítás után is: ,,Száll oda, a bokrokba.“ A hármasszabályt ismerteti osztályában a tanító, minden oldalról alaposan megvilágítva. Egy bizonyos mennyiségű gombócból egy emberre több jut, ha kevesen fogyasztják és kevesebb, ha többen eszik azt. A tanításban tovább haladva, ezt kérdi a tanító: ,,Ha 32 gombóc van a tálban és négy ember fogyasztja egyforma arányban, mennyi jut egyre?“ A kérdésre helyes feleletet kap. Tovább kérdez: ,,Ha a 32 gombócot nyolc ember fogyasztja, mit tudunk bizonyosan?“ A tanító azt a feleletet várja, hogy most egyre-egyre kevesebb jut. Azonban egy szegény gyermek, aki mindig éhes s akinek pacal a pecsenyéje és ennyi gombócról álmodni sem mer, nagy biztonsággal ezt a feleletet vágja ki: ,,Bizonyosan tudom, hogy mind elfogy/“ Gondolatok. — Mindig csak azon kötelességekről szólunk, amelyekkel szüléinkhez köttetünk, azokról soha, vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, — holott ezek még szentebbek! (gróf Széchenyi.) * — A gyűlölet rossz kovász és a gyöngédség jó vetőmag. (Claude Farrére.) — Csak az tehet szépet és nagyot az emberiségért, aki sokat fog tudni és sokat fog szeretni. (Mereskovszki.)
