Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 9. szám - Egyesületi élet

közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy azokat a maguk teljességében örö­kítse meg a jegyzőkönyvben, ,,Kapcsolatok Pestalozzi és a budapesti Deák-téri evangélikus elemi iskola között“ című Schedius-tanulmányát olvassa fel ezután Lahmann György. E nagyértékű tanulmánnyal zürichi kutatásainak eredményeit viszi a szerző a nyilvánosság elé. Ezek az eredmények kultúrtörténeti jelentőségűek és alkalmasak arra, hogy protestáns ön­érzetünket növeljék, mert Lahmann Schediusnak sajátkezüleg írt le­velei alapján kétséget kizáróan állapította meg, hegy a budapesti Deák-téri elemi iskola (melynek Schedius Lajos egyetemi tanár volt a felügyelője) volt az első intézet Magyarországon, mely Pestalozzi eszméit átvette és a nagy mester elvei szerint tanított, A hallgatóság hálás köszönettel fogadta e szép tanulmányba fog­lalt nagyfontosságú megállapítást s kéri az előadót, folytassa kuta­tásait. Ugyancsak általános tetszésre talált Hettlinger Gusztávnak, a várbeli evangélikus iskola tanítójának ,,Dramatizáljunk“ című dolgo­zata is, melyben a szerző a munkaiskolának egyik követelését, a gyer­mek cselekvési ösztönének minél szélesebb alapon történő kihaszná­lását propagálja. Munkahozó tanítási témái közül azokat, melyek erre alkalmasak-, ,, el játszatja“ gyermekeivel s hogy e módszert úgy okta­tói, mint nevelői tekintetben haszonnal alkalmazza, azt számos bájos iskolai épizóddal tarkított előadásában bőségesen bizonyítja. A köz­gyűlés felkéri munkahozót, jelentesse meg felolvasását az ,,Evangé­likus Népiskoládban, Az ülés pedagógiai anyagát kiegészítette Dex Ferenc Deák-téri tanító javaslata, mely cdairányult, hogy a gyermeki hála és szeretet erényeinek fokozottabb ápolása céljából tartsanak az egyházmegye iskolái ezentúl évente egy-egy anyanapot. A javaslatot egyhangúlag emelte határozattá a közgyűlés. Ela még megemlítjük, hogy a tárgysorozat keretében közfelkiál­tással Lahmann György elnököt kivánta a közgyűlés tanítóképviselőül az egyházmegyei közgyűlésre kiküldeni, valamint azt, hogy Mikolik Kálmán tb. elnök indítványára a jelenlévők Broschko G. Adolf fő­esperest nejének szerencsés felépülése alkalmából üdvözölték, beszá­moltunk arról a munkáról, melynek keresztülviteléért Kemény Lajos, egyházmegyei tanfelügyelő mondott felemelő hálaimát, mely közös munka maga is imaként kivánt felszállni oda, ahol a legmagasabb tró­non kicsi lelkek, gondos nevelők s nagy nemzetek sorsát egyaránt intézi az Örök Segítség, kihez a befejezésképen felcsendült Himnusz akkordjai áldásért esedeztek népünkre, melyet szívünk minden dob­banásával akarunk szolgálni, —x.

Next

/
Oldalképek
Tartalom